Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

rszerencsétlen, azelőtt a kisvárdai uradalomé volt, most nagyobb része Zoltán utódoké és Bosoky család birtoka. 21. Gégény. Határa homokos és terméketlen. Lakói magyarok. Többeké, főleg a Bégányiaké és Kazinczyaké. 22. Berkesz. Az előbb említett családok kis faluja, magyarok lakják. 23. Bogdány. A Bogdányiak, a Jármyak és a Farkas örökösök birtoka. Földje közepes, faizásra alkalmas erdeje van. 24. Sényő. A Tiszától három mérföldre kelet felé haladva, határa részben kövér földű, részben homokos, terméketlen. Többen bírják, részben a Nyiczkyek, a Kállayak, a Zoltánok. Lakói magyarok. 25. Pazony. Az Elek, az Erdődy, az Ibrányi és a Vay nemes családok faluja, ruthének lakják. A földjét termékeny volta miatt, — kivéve az erdei változó hasznát — nagyon dicsérik. 26. Tura. Ugyanannyira a Tiszától, magyarok lakják, a Jármyak faluja. 27. Oros. A Kállay családé. Ha messze földön híres termékenységű határához megfelelő lenne a lakói szorgalma, joggal a táj legjobb falujának számítana, de mivel igen kevés magyar lakja, a közepesek közé sorolható. 28. Nyíregyháza, a megye legnagyobb határú és kiváló termékenységű helye, amelyet az itt lakó ruthének úgy-ahogy művelnek. Régen a Rákócziaké volt, most egy része Jósika báró, Hampaucter, Palocsay grófné, más része pedig a Bosoky örökösöké. A Tiszától mintegy három mérföldnyire van. Az 1635:68 artikulus szerint a hajdúvárosok közé számították. Királyteleke, Nyíregyháza északi határán levő puszta, legelőkkel és szántóföldekkel tarkítva, a Palocsayak birtoka. Sima az előbbivel határos puszta, szintén szántókkal és legelőkkel, az Elek család és br. Szentiványi János birtoka. 29. Szentmihály. Valamikor igen gazdag és népes falu, termékeny határral, de már lehanyatlott. Magyarok lakják, a nagyságos Csáky nemzetségé. Azért mivel köztudomás szerint régebben a hajdúvárosok közé tartozott, újra vissza akar kerülni. Ma Palocsay grófnéé. 30. Ezek a Tiszától keletre eső falvak. Most a folyón túliakat vesszük sorra. Itt az első, ami kézre esik Kenézlő, amelyet földje szerfeletti termékenysége miatt érdemes említeni. A Patayak és Bayak birtoka. 31. Viss. Ruthén falu, a Miskolczy nemzetségé, földje bár homokos, igen termékeny, a Zemplén megyei Tolcsva és Vámosújfalu között a legjobb műveletű. 32. Zalkod, némi távolságban a Tiszától, jó földű, magyar lakosokkal. A Beczy família öröke, ennek utódai a Bajuszok és a Komjáthiak, akiknek itt van a lakóhelyük is, Millernél, a piarista atyák kollégiumánál és má-