Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

emberek a Tisza mellé, igen termékeny helyre építettek, terjedelmes és kövér határt is kapott. 3. §. Beszterecnek is volt azelőtt sánccal megerősített vára a mocsarak közt, a környék lakosainak menedékéül, valahányszor a tatárok a tájékot meg­rohanták. De az idők viszontagságai ezt is a földdel egyenlővé tették. A falu nagyon hitvány, határa is alkalmatlan, mert a mocsár és ingovány, a talajvíz is fojtogatja, ezért terméketlen. 4- §• Következnek a járás falvai. 1. Dada, a falu, ha fekvésétől eltekintünk — ugyanis a Tisza partjára épült — dísztelen. A Gyulay és a Bónis nemzetség bírja örökös joggal, egyébként kuriális falu. Részben nemesek, részben parasztok lakják, ta­xalistáknak nevezzük őket, mindnyájan magyarok. Földje jó, erdeje faizás­ra igen alkalmas. 2. Dob. Falu Dadán alul a Tisza mellett, éppen ezért eléggé szeren­csétlen. Magyar és taxalista lakói vannak, a nagyságos Andrássy nemzet­ség jobbágyai. Régi nagyságát abból is megítélhetni, hogy magát a hajdú­városok közé akarta számíttatni, amint az 1635:67 artikulus bizonyítja, de ez a törekvése meghiúsult. 3. Lök. Dada felett a Tisza mellett, az Ibrányi és a Kállay család bir­toka, ma részint az Ibrányiak, részint a Patayak bírják. Földje kiválóan termékeny, vágható erdőkkel, füzesekkel. A Taktaköz felé révje van. La­kói magyarok. 4. Eszlár. Valamikor igen népes falu volt, de mostanra nagyon össze­zsugorodott, mert igen kevés magyar lakik benne, bár határa gazdag, bő és termékeny, de erdeje nincs. A Tisza is közel van hozzá. Jogilag az Ib­rányiaké és a Kállayaké, de most a Zoltán család bírja. 5. Nagyfalu. Eszlár és Rakamaz között. Egészben véve igen jó és ter­mékeny határral, kaszáló rétekkel és legelőkkel, néhány jobbággyal már benépesült. Patay József bírja, de jogilag a Bónis családot illeti. 6. Rakamaz. Jelenleg a vendégfogadón és a tokaji réven kívül sem­miféle lakóháza nincs. Mivel egykor falu volt, felette alkalmas mezőváros létesítésére és táborverésre. Istvánffy gyakran mezővárosként emlegette. Említve van I. Ferdinánd oklevelében, ahol kevés hasznát mondják. Egyébként még látszanak a földsáncokkal és árokkal jól megerősített vára romjai, amelyről az a hír járja, hogy a hunok emelték. 7. Tímár. Ruthének lakják, kövér földű. Valamikor Rákóczi, most a kincstár birtoka. A Tisza mellett fekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents