Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Orosz István: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperéhez

gyének, nem is tudja, mindazonáltal, hogy Kovács Uraimék azon Plagácskát birták más Plágával együt felöl a Csősz árkán is, és hogy mint két helyeken szálások is volt eő Kegyelmeknek tudja. Ad 4-um Jól emlékezik rea, és bizonyosan tudja fatens Uram, hogy az Deutrális Közföld annak előtte olyan formában volt a Nyíregyháziak és Dorogiak között, hogy azt a Dorogiak Nyíregyháziak hire nélkül semmiképpen nem használhatták (minthogy másképpen nem éltek) mindenkor először Levél által hirt attanak Nyíregyháziaknak az Dorogiak és ha a Nyíregyháziaknak nem volt rea szükségek vissza vitek engedelmet attanak a Kaszálásra az Város Hadnagya annak utanna ugy hirdette ki a Város Népe között, hogy már szabad a köz föld, és ugy mentenek osztan ki az Dorogiak kaszálni: hogy peniglen ezen dolog igy practizáltatot(41) egy más után mint egy 10 vagyis 12 Esztendeig jól tudja a Fatens Uram. Ad 5-um Mintegy 15 vagyis 16 esztendeje lehet, hogy a Deutrális közföldet Kozma nevü Görög arendában birván először is Nanasiakkal törette fel gyöpjébül, annak előtte penig gyöpben álott. Sextus Testis Fraiiciscus Oláh alias Togyer vocatus in Possessione Ujfejérto degens Annorum circiter 36 juratus fatetur ad l-um(42) A Fatens mint egy húsz esztendeje, hogy Nyíregyházára szakadot volt még azon időben a midőn Hokompokné eő Nagysága birta egy részét Nyíregyházának holis egy végtében lakot 12 esztendeig, most már nyolcz esztendőtül fogva Ujfejértón, vallya hogy mihelest Nyíregyházára jöt, Néma István Nyíregyházi Ispán Pikardi nevü Praefectussal(43) a Fatens a Nyíregyházi határokon meg hordozták, és midőn a Csősz árkához jüttek a Kovácsok szállásán dél felül a Csősz árkán kévül Dorog felül értvén azon darab Piágát Néma István közföldnek mondotta a Bene halmátul fogva a Tokai utig Szent Mihály felé de Határját sem egy sem más fele nem mutatta. Ad 2-um Debreczenben lakó Kovácsok szállását mind a Csősz árkán kévül Dorog felől, mind penig innen a Nyíregyházi földön hol voltak légyen tudja; és azon egyike szállás helyet mais Kovácsok szállásának hivnak tudja, a mellyet annak előtte Bodzás Telekének neveztek ugy hallotta; emiétet Kovács Uramék meddig élték a Csősz árkán kivül lévő földet Dorog felől tudja, tudja azt is hogy azon Határt (mivel gyakran forgót ottan és látta) a meddig Kovácsok élték, Dorogiak elrontották és idéb hozták a Nyíregyházi föld felé; hogy penig Uj határt is hantának az Dorogiak hallotta: azt is hallotta Néma Istvántul, hogy az Dorogi Csárda is a közfölden légyen. Ad 4-um Néma Istvántul hallotta azt is, hogy annak előtte az Köz föld olyan föld volt, hogy azt a Dorogiaknak Nyíregyháziak hirek nélkül nem volt szabad kaszálni, mint hogy egyeképpen nem éltek; hanem hirt adván először Nyíregyháziaknak: hogy ha teczik jöjenek ki, és