Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

kb. 1000 éves, I. István korabeli temető bontakozott ki. A feltárt több mint 20 sír mellett legalább ugyanannyit sejtenek még. A sírokból szablya, kard, néhány gyűrű, fülbevaló, „S" alakú hajkarika került elő. Az ékszerek bronzból és ezüstből készültek. Bár a temető további feltárása, valamint a leletek tudományos elemzése még hátra van, az egyik sírbői előkerült két pénzdarab mégis azt mutatja, hogy ,,a Géza fejedelemtől I. Lászlóig terjedő időszakban temetkeztek ide."(4) Ez a korai temető — mint összekötő láncszem — valószínűvé teszi, hogy Napkor térségében folyamatosan létezett település legalább a bronzkortól kezdve. 1213-tól kezdve ezt írott emlékek bizonyítják. Arra vonatkozóan, hogy a honfoglalás előtt kik éltek e területen, csupán a Nyírségre általában érvényes megállapításokat ismételhetjük meg: hunok (szkíták), avarok, elszlávosodott bolgár-törökök. A honfoglalás után pedig magyarok, a magyarokkal együtt a kabarok és más jelentős török elemek is.(5) [A „Napkor" helységnév — egyelőre még egyértelműen nem tisztázott — XIII. századi, legelső írott előfordulási alakjai(6) (Lopekur 1213, Nukupul 1271, Nopkul 1292) mögött is szláv, török vagy magyar elemek, népcsoportok egyaránt sejthetők.] A legvalószínűbb, hogy a honfoglalás kori magyarok szláv települést magyarosítanak el és a XVII. század közepéig tiszta magyar nyelvű faluval van dolgunk. * * * Napkor a X., XI. és XII. században minden bizonnyal a fejedelmi családok, majd a királyi vár birtokát képezte. Ezt valószínűsíti az a tény, hogy a legfrissebb történeti kutatások szerint Szabolcs nem egyike a honfoglaló vezéreknek vagy a megye első királyi ispánjainak, hanem az Árpádot követő második fejedelem,(7) akinek birtokát képezi a róla elnevezett Szabolcs megye nagy része is, s aki talán éppen a megyében Geszteréden van eltemetve. Közvetlenül Napkor mellett is királyi várbirtokot képező falvak voltak (Tesar-ács, Ekölcs).(8) Tudjuk, hogy a közelben, a Nyírség peremén húzódtak a királyi birtokot képező gyepük, a határőr-falvak, a kelet felől folytatódó népvándorlás további hullámainak eltorlaszolására. A tatárjárás előtt is a király adományozta a birtokot egy Butur nevezetű személynek. * * * Napkor község nevét először a Váradi Regesztrum említi 1213-ban, ^,Lopecur" formában. A helységről azonban itt csupán annyit tudunk