Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

kemecseit, sényőit, turait, ezek közül a halászit és a kemecseit a napkori anyaegyházról leválasztották, az előbbit 1804-ben az ibrányi helybéli kápolnához csatolták, az utóbbit pedig 1806-ban az újból felépített Keresztúti, másképpen Kótaji, helybeli kápolnához. Hogy ezek az evilági urak a könnyebb fennmaradás érdekében mit segítettek ennek a parochusnak, aki alig számlált tíz saját szertartású katolikus házat Napkoron? Lásd jóindulatú olvasó! Ennek a könyvnek a végén maga ez az első parochus tudatja." Mi hámozható ki a régies szövegből? A települést a schita (szittya) eredetű magyarok alapítják a honfoglalás idején. A honfoglalás korából származó magyar helységnév (Nap-kor) a Nap és kor szavakból keletkezett. Korábban kisszámú ruténnel és valachhal keveredő kálvinista vallásúak voltak (3—4 róm. kat. család kivételével!) A falu a Kállayaké kezdettől fogva, akik gondoskodnak a lakosság róm. kat. vallásáról káplánok segítségével, majd amikor Mária Terézia és II. József sváb nemzetiségűeket telepített ide, plébánost (parochust) is adnak hozzájuk. így lesz Napkoron róm. kat. anyaegyház, amelyhez egy időre az apagyi, halászi, kemecsei, sényői, turai fiókegyházakat is csatolják. A fentiekről is lefejtve más írásbeli forrásainkkal nem igazolható megállapításokat, a következő néhány közismert és általános gondolat marad a falu nemzetiségi jellegére, vallására és földesurára vonatkozóan: Napkor régi magyar település és helységnév lehet. Urai a róm. kat. Kállayak. A kisszámú ruténnel és a valachhal keveredő magyar kálvinistákhoz, M. Terézia idején, róm. kat. svábokat telepítettek be nagy számban, s így a róm. kat. egyház anyaegyházzá erősödött. Ez bizony nagyon sovány ismeret egy igen régi településről. Pesty Frigyes helységnévgyűjteményében pedig a következőket találjuk Napkorról: „A Kis-várdai járás Főszolgabírói Hivatalához tartozik. A községnek csak a jelenlegi neve ismeretes. A Tek. Kállay Család levéltárában létező adományozási okiratban Nuncupor név alatt van leírva. Napkor község, már az 1210-ik évben kelt okiratnál fogva, András király által Ubul Mihály gr-nak — mint akkori szatmári főispánnak — adományoztatott. Nuncupor és Tuth (a vele szomszédos Téth) a testvére dalmátországbeli haláláért adományoztatott. A községben már 1332-ben paróchia volt. A Rákóczi forradalomkor a község tökéletesen elpusztulván, akkori