Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Molnár József: Csenger régi helynevei

Jegyzet: Az itt közzétett adatokat 50 év alatt gyűjtöttem, kiindulva az élő emlékezetből s folytatva a búvárkodást oklevelekben, nyomtatott kiadványokban. A legnagyobb segítséget a Szuhányi-család csengeri levéltára jelentette, amely 1944 őszén teljesen megsemmisült. 1935 és 1943 között foglalkoztam ennek a levéltárnak rendezésével, s búvárkodás közben írtam ki azokat az adalékokat, amelyeket csak az én feljegyzéseim mentettek meg a pusztulástól. Helyesírásuk csak nagyjából felel meg az eredetinek. Sajnos azokat már nincs módomban összehasonlítani. Néhai dr. Szuhányi Ferenc, a levéltár tulajdonosa, a legnagyobb készséggel bocsátotta rendelkezésemre a családi iratokat. A legnagyobb zavarban vagyok, amikor dr. Gyarmathy Zsigmond kérésére szembe kell néznem háromnegyedszázados életem helynévkutató kezdeteivel, kibontakozásával és fejlődésével. Valójában az anyanyelv megtanulásával kezdődött, s halálom pillanatában fog félben maradni. Mert az évszázadok óta egyazon településen élő és a hagyományba beleszületett generációk észrevétlenül, a beszéddel egyszerre tanulják meg a teljes magyar nyelvet, amelybe beletartozik a falu határának, a legkisebb részének neve is. Természetesen a gyermeket nem is érdekli a határnevek etimológiája, hiszen enélkül is pontosan eligazodik a szülőföld minden területén, akárcsak élete színhelyén: a házban, udvaron, családban és a hagyományos közösségben. Pontosan tudja, hogy merre van az Izgét, ahova tavasszal a marhát kihajtják legelni, a Recsigedomb, a Bánta, Tibota, Botosta, Meggyesta nevű határrész. S ha azt mondták neki, hogy a Jánosi tagban lévő máléföldön kell kapálni, vagy ősszel a varjaktól kolomppal védeni a kukoricást, pontosan odamegy, s végzi a munkáját. Hiszen a határnevek közös tulajdona az egész falunak, csak majd később kezd érdeklődni, hogy a Ravaszlyuk, Harmatszer, Csenkut, Miiigaz mit jelent, mi az értelme, s van-e egyáltalában magyarázata. Elhiszi, hogy a Hordóskutat azért nevezik így, mert valamikor bödönös kút volt azon a tájon, a Csenkut nevét onnan kapta, hogy beleesett a tulajdonos szűre, tehát elcsente, a Papréti pedig valamikor a prédikátor-papok kaszálója volt. Nem töpreng a szóban rejtve maradt s messzebbre mutató eredeti jelentésen, hiszen erről mások sem tudnak többet.