Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Molnár József: Csenger régi helynevei
9. Híd utca a Kispiactól a Hídig vezető utat nevezték így, 1945-től része a Kolozsvári utcának. 10. Kastély. Az árokkal körülvett, fával benőtt Kastélydombot tulajdonosa, Szuhányi Ferenc 1934-ben a Nemzeti Múzeum szakemberével felásatta, s egy régi erődített építmény alapfalai kerültek elő sok értékes törmeléklelettel. Utána elplanírozták s gyümölcsfával telepítették be, 1945ben teleknek osztották ki, s ma házak állnak a hajdani Kastély helyén. 1759. január 29-én Szuhányi László birtokainak összeírása alkalmával készült iratban ezt olvassuk építéséről: „az néhai Tekintetes és Nagyságos Bribery Melith Família romlott puszta Kastélya, melynek fundamentumi csak aligh látczanak, melyet ama jó emlékezetű Tekintetes Bribery Paál Tekintetes Bribery Melith Györgynek fia mégh in Anno 1585 Júniusnak első napján az Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevében ezen Inscriptioval, kastélyának az Felső Palotákra feli szolgálló ajtójának felében illyen képpen faragott kőre ki rajzoltatott: In N. D. Fecit. . . Paulo Mellith de Priber Filio . . . Georgio Melith: Nisi Dominus aedificaverit Domini in vanurn labcrant qui aedificant MD . . . kezdett épéteni, mely puszta kastély körül lévén sánccal vagyis árokkal..." — 1669: in castro Csengeriensis — 1671: in castello meo Csenger — 1702: in castello Oppidi Csenger — 1713: április 26-án a szepesi Kamara hivatalos megbízottjai a „casíelíum lapideum quadringulare" romos állapotáról pontos leltárt vettek fel (Művtört. Ért. 1953. 182—83.) — 1736: Melith Pál curiája, vagyis puszta kastéllyá kertekkel és minden nemű földekkel és rétekkel egyenlő négy részre oszlott — 1738: Perényi Antal írja: Molnár Istvánnak, Szathmár vármegyében lévő Csengeri Kastéllyomhoz tartozandó örökös jobbágyomnak adom Csenger Mező Városában situált egy teleket, melly is Csonka Lukács telekének hivattatik — 1759: az néhai Tekintetes és Nagyságos Bribery Melith Família romlott puszta kastélyaj — 1780: M. Csenger városában, ahol is a kastély nevű pusztában lévő telek . . . alkalmatos hely lévén a reá csinálandó épületnek felállítására — 1789: Molnár István 48 éves csengeri lakos vallomása: tudom bizonyosan, hogy azonn Helly, melyenn a Ns Vármegye által Tekintetes Szuhányi László úr általadásából és engedelméből feltsernek ház építődött, a Kastéllyhoz, melynek most Kastély helyestől minden appertinentiáit Tekintetes Szuhányi László úrnak fia Szuhányi János úr bír, tartozandó volt. Az apám, azon jószágnak Gondviselő Gazdája lévén, a Kastéllyban, melly már elpusztult lakott, és azonn hellyenn melyben a feltser háza építve vagyon virágos, gyümölcsös kert lévén, áztat veteményes kertnek fordítván, mint Kastélyhoz valót használta. — 1806: a Halom uttzai kertek alá nyúlik a Belső Birtokhoz tartozandó úgynevezett Kastély pusztája, melynek szomszédja a Romano catholica parochia . . . mindössze lehetne bele vetni 25 köblöt, de minden esztenclő-