Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Molnár József: Csenger régi helynevei

MOLNÁR JÓZSEF: Csenger régi helynevei A felszabadulás előtt 6465 katasztrális hold területű Csengernek és határának századokon át nemzedékről nemzedékre öröklődő határnevei lassan feledésbe merülnek. Illik, hogy kutatásaink eredményeit átadjuk az utánunk következő generációknak. Csenger 1219: villa Senguer (Vár. Reg. 226.) — 1239: terra Chenguer sitam iuxta Zomus — 1239: Mathiam et Nicholaum de villa Chenger iobagiones Castri de Zathmar (Wenzel VII. 77., IX. 309.) — 1332: Chenkeer (Anj. Okm. II. 630.) — 1338: in congregatione nostra generáli quas habimus in villa Chenger (Anj. Okm. III. 501. Z. O. I. 548.) — 1360: dátum in Cenger (Z. O. III. 167.) — 1366: Chengur (Kállay II. 185.) — 1384: prope villám Chengul (K. O. I. 410.) — 1385: prope villám Chenger (Z. O. IV. 301.) — 1394: in villa Chenger (Zs. O. I. 486.) — 1399: ad faciem possessionis Chengur vocata (K. O. I. 494.) — 1441: in oppido Chenger (K. O. II. 377.) — 1448: nostri oppidi Chenger (Z. O. IX. 179.) — 1449: ad oppidum Chenger vocatum locum scilicet sedis judicariae predicti comitatus Zathmariensis (K. O. II. 279.) — 1524: dátum Czengereth sombaton (Drágffy János levele MNy 1929. 67.) — 1559: költ Csengerbe (K. O. III. 308.) — 1567: hagyom Csengert minden tartományival kétezer arany forintba (K. O. III. 373.) — 1584: Czyngernél ölék meg Bánfy Imrét (M. Cs. Sz. 1935. 15.) — 1588: Czingörben az gyölésben (MNy 1951. 99.) — 1592: Csengerben létömben másféle hallal is bevesb voltam — írja Prépostváry Bálint (K. O. III. 574.) — 1600: Chinger (Basta I. k. 444.) — 1638: írtam Csengerben 1 martius 1638. (Deák 137.) — 1689: Csenger nevü oppidiumban — 1736: Csenger Mező Városában — 1754: Mező Csenger nevű városban lakó Molnár István — 1780: M. Csenger városában — 1835: Csenger Mező város — 1849: Csenger M. városra rovott 20 gyalog és négy lovasok kiállítása és felszerelése — 1874: a birtokosság . . . Csengernek nagy községgé lett emelkedését óhajtja. A középkorban oppidum-ként (mezőváros) szereplő helység területének kialakulását ma már nem tudjuk nyomon kísérni. A határban máig élő dűlőnevek azonban bizonyítják, hogy több település volt körülötte s ezeknek pusztulása után határuk növelte Csenger birtokosainak területét. A lakott települések közül következőknek találtuk meg biztos nyomait: 1. Jánosi, Csengerjánosi Maksai megállapította, hogy valamikor népes falu volt Csengertől nyugatra (152. 1.). Valószínű, hogy Csengéméi régibb település s várnépek lakhattak benne. Jánosinak már 1322-ben anya-