Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)

a terménykereskedők, a FUTURA, stb. segítségével, majd miután a nyár folyamán a Közellátási Minisztérium területi szerveit létrehozta, már a közellátási felügyelőségek közbeiktatásával intézkedett közellátási ügyek­ben. A hadműveletek során — amikor a frontvonal a megye területén hú­zódott végig — igénybe vett állatokat és minden egyebet háborús kárnak kellett tekinteni, ezekért ellenszolgáltatást a károsultak nem kaptak. A gazdasági felügyelői hálózat, melyet a vármegyei gazdasági felügye­lőség irányított a fehérgyarmati és a csengeri járásokba nehezen jutott el, mert a vasútvonalakat ért károsulás, a vasúti hidak felrobbantása miatt vonatok még nem közlekedtek. A főispán maga is csak néha kapott jár­művet. 1945 augusztusában foglalták le és vették át Kádas Gyula porcsal­mai lakos DKV típusú „luxusautóját." Dr. Balogh István visszaemlékezé­séből van tudomásunk arról, hogy ez a jármű igen gyakran szorult javí­tásra.(34) A kapcsolatot a közigazgatás szervei a sok vitát kiváltó futár­szolgálat megszervezésével biztosították. A futárszolgálatot teljesítők leg­inkább gyalogszerrel rótták a megye úttalan útjait. A főispánhoz futottak be a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyek, nagyon sokan keresték fel személyesen és levélben az eltűntek ügyében. A főis­pán, az alispán, a Vöröskereszt, a Nemzeti Segély és az egyházak képvi­selői 1945 nyarán felhívást adtak közre: „A magyar hadifoglyok a Szov­jet irántunk mutatott jóindulatából mind tömegesebben térnek haza ott­honukba. A Szovjetunió a hazatérő foglyokat a táborból való távozáskor ruhával és élelemmel is ellátja, azonban a magyar határtól kezdve nin­csen senki, aki egy falat kenyeret nyújtson a hazatérőknek, orvosságot adjon a betegeknek. A hazatérő magyar hadifoglyok megsegítésére közös akciót indítunk, Mátészalkán és az egész vármegyében gyűjtést rende­zünk."^) A jelen tanulmánnyal nem kívántunk arra vállalkozni, hogy a köz­igazgatás megindulásának valamennyi területét részleteiben feltárjuk. A főispáni iratokból is elsősorban azokat ismertettük, amelyek eddig nem­igen kerültek még publikálásra, de esetleg közérdeklődésre mégis számot tarthatnak. Az újjáépítés, a közlekedés, az ipar, a kereskedelem számos területen kapcsolódik a közigazgatás megszervezéséhez, illetve visszahat azok tevékenységére. Az új demokratikus kormányt képviselő magasabb államigazgatási tisztviselők, az első demokratikus főispánok ténykedésé­nek értékelése — mert tevékenységük nagyrészt alá volt rendelve párt­jaik érdekeinek is — külön külön elemzést igényelne. 1945 elején néhány hónapig ERÖSS János kisgazdapárti főispán, majd dr. BALOGH István parasztpárti főispán egyaránt úgy működött, ahogyan azt felsőbb pártve­zetésük instrukciói előírták. Erőss szabolcsi tevékenységének értékelését megpróbálták összegezni dr. Korom Mihály és Sipos Levente történé-

Next

/
Thumbnails
Contents