Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)
a terménykereskedők, a FUTURA, stb. segítségével, majd miután a nyár folyamán a Közellátási Minisztérium területi szerveit létrehozta, már a közellátási felügyelőségek közbeiktatásával intézkedett közellátási ügyekben. A hadműveletek során — amikor a frontvonal a megye területén húzódott végig — igénybe vett állatokat és minden egyebet háborús kárnak kellett tekinteni, ezekért ellenszolgáltatást a károsultak nem kaptak. A gazdasági felügyelői hálózat, melyet a vármegyei gazdasági felügyelőség irányított a fehérgyarmati és a csengeri járásokba nehezen jutott el, mert a vasútvonalakat ért károsulás, a vasúti hidak felrobbantása miatt vonatok még nem közlekedtek. A főispán maga is csak néha kapott járművet. 1945 augusztusában foglalták le és vették át Kádas Gyula porcsalmai lakos DKV típusú „luxusautóját." Dr. Balogh István visszaemlékezéséből van tudomásunk arról, hogy ez a jármű igen gyakran szorult javításra.(34) A kapcsolatot a közigazgatás szervei a sok vitát kiváltó futárszolgálat megszervezésével biztosították. A futárszolgálatot teljesítők leginkább gyalogszerrel rótták a megye úttalan útjait. A főispánhoz futottak be a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyek, nagyon sokan keresték fel személyesen és levélben az eltűntek ügyében. A főispán, az alispán, a Vöröskereszt, a Nemzeti Segély és az egyházak képviselői 1945 nyarán felhívást adtak közre: „A magyar hadifoglyok a Szovjet irántunk mutatott jóindulatából mind tömegesebben térnek haza otthonukba. A Szovjetunió a hazatérő foglyokat a táborból való távozáskor ruhával és élelemmel is ellátja, azonban a magyar határtól kezdve nincsen senki, aki egy falat kenyeret nyújtson a hazatérőknek, orvosságot adjon a betegeknek. A hazatérő magyar hadifoglyok megsegítésére közös akciót indítunk, Mátészalkán és az egész vármegyében gyűjtést rendezünk."^) A jelen tanulmánnyal nem kívántunk arra vállalkozni, hogy a közigazgatás megindulásának valamennyi területét részleteiben feltárjuk. A főispáni iratokból is elsősorban azokat ismertettük, amelyek eddig nemigen kerültek még publikálásra, de esetleg közérdeklődésre mégis számot tarthatnak. Az újjáépítés, a közlekedés, az ipar, a kereskedelem számos területen kapcsolódik a közigazgatás megszervezéséhez, illetve visszahat azok tevékenységére. Az új demokratikus kormányt képviselő magasabb államigazgatási tisztviselők, az első demokratikus főispánok ténykedésének értékelése — mert tevékenységük nagyrészt alá volt rendelve pártjaik érdekeinek is — külön külön elemzést igényelne. 1945 elején néhány hónapig ERÖSS János kisgazdapárti főispán, majd dr. BALOGH István parasztpárti főispán egyaránt úgy működött, ahogyan azt felsőbb pártvezetésük instrukciói előírták. Erőss szabolcsi tevékenységének értékelését megpróbálták összegezni dr. Korom Mihály és Sipos Levente történé-