Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)

rában a Magyar Kommunista Párt és tudtunkkal a Nemzeti Paraszt Párt sincsen képviselve. Követeljük az Igazoló Bizottság rögtöni feloszlatását és a legrövidebb időn belül azt újjászervezni. Helyesnek tartanánk a már leigazoltaknak a felülvizsgálását is."(15) Ezt a követelést már nem lehetett ad acta lezárni, ezért két nap múlva a főispáni hivatal helyiségében ,,az öt — magyar nemzeti függetlenségi frontban egyesült — demokratikus párt megbízottjai" átadták a kisorsolásában való részvételhez szükséges kimutatásaikat öt-öt nevet tartalmazó javaslataikról. A főispán a 15/1945. M. E. sz. rendeletnek megfelelően a sorsolást megejtette, ,,s ennek eredményeként az Igazoló Bizottság tagjai: 1. a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártból Oláh István, 2. a Magyar Kommunista Pártból Szabó Károly, 3. a Nemzeti Parasztpártból Magyar György, 4. a Polgári Demokrata Pártból Végh János, 5. a Szociáldemokrata Pártból Steinberger József lettek."(16) Az Igazoló Bizottság tagjai és a pártok képviselőinek a kérésére nem választással, hanem a főispán jelölése alapján Steinberger József lett a bizottság elnöke. A bizottság tagjai a következő szövegű esküt tették: „Én (N. N.) igazoló bizottsági elnök (tag), a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek a szem előtt tartásával fogom ellátni."(17) Az Igazoló Bizottság még egy taggal bővült, amikor 1945. május 11-én, —• ekkor már a Szatmár Ugocsa és Bereg megyék főispánjává április 28-án kinevezett — dr. BALOGH István hivatalában a Földmunkás Szakszervezete, a Vasutasok Szabad Szakszervezete képviselői közül Bráder János földmunkást sorsolták ki a bizottság kiegészítésére. A bizottsághoz a törvényhatóság Sárkány Esztert nevezte ki adminisztrátorként.(18) Erőss János főispán 1945. január 25-én jelent meg a vásárosnaményi főszolgabírói hivatalban az Igazoló Bizottság megalakítása céljából. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártot Gáli János és Simkovics András, a Magyar Kommunista Pártot Muszka Sándor, az SZDP-t Varga Pál képviselte, akik kijelentették az eljáró főispán előtt, hogy más demokratikus pártról nincsen tudomásuk. A három párt ezek után hét-hét jelöltet, a pártonkívüliek négy jelöltet, és sajátos módon a pártonkívülieknek egy csoportja — főként tisztviselőkből állók —, akik magukat demokratáknak nevezték még négy jelöltet neveztek meg. A jelöltekből a főispán jelenlétében választással öttagú bizottság alakult. Elnökké választották Medgyesi Miklós MÁV tisztviselőt. A főispán, a főszolgabíró és a jegyzőkönyvvezető jelenlétében az esküt is letették.(19) Fehérgyarmaton 1944. december 14-én kezdte meg a működését a járásbíróság. A bíróság elnökévé dr. Kormány Sándor főszolgabíró dr. Baka László ügyvédet bízta meg, akit e tisztében a szovjet katonai pa-