Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)
geri és a mátészalkai járások, vagyis az itteni hatóságok kezdeményezésének tekintette és mint ilyent tette magáévá, — ezzel szemben — az a tény, hogy a Szatmárnémeti thj. sz. kir. városban alakult városi demokrata front vezetősége olyan értelmű határozatot hozott, hogy Szatmár vármegye lakossága túlnyomó többségében román, s e határozat alapján a vármegye addigi magyar főispánját leváltotta, s helyére Főispán Urat, mint román nemzetiségű főispánt neveztette ki." A választ sokszorosításban és csak magyar nyelven küldték meg azoknak, akik a korábban idézett határozat 84 tételében meg voltak nevezve.(11) A Mátészalkai Nemzeti Bizottság alakuló ülésén javaslatokat fogadott el a vármegyei tisztségek betöltésére számbajöhető személyekre vonatkozóan, ezzel kirajzolódik a közigazgatás adott időben rendelkezésre álló szervezetének a képe. Javaslatot tettek VARGA Gyula személyében az alispáni tisztségre. Vármegyei főjegyzőt, II. főjegyzőt jelöltek. Mátészalkai főszolgabírói állásra PAPP Gergelyt, a csengerire dr. KOVÁCS Bélát, a fehérgyarmatira dr. KORMÁNY Sándort és a vásárosnaményira dr. KOVÁTSY Szabolcsot hozták javaslatba. Jelöltek még négy szolgabírót, öt vármegyei számvevővégi tisztviselőt, árvaszéki ülnököt, tisztifőügyészt, tisztifőorvost, vármegyei gazdasági felügyelőt, államépítészeti hivatal vezetőt, vármegyei levéltárnokot, két tanfelügyelőt és egy állategészségügyi felügyelőtől2) A közigazgatás valamennyi szerve működni kezdett, mert az elmenekült vármegyei és községi tisztviselők helyére igazolásuk után az alispán szakképzett tisztviselőket osztott be.(13) A Mátészalkai Nemzeti Bizottság az előbbiekben ismertetett személyekre vonatkozó javaslatait kiküldöttek útján közvetlenül juttatta el Debrecenbe az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz, egyben utasítást kért a vármegyei közigazgatás megszervezésére és engedélyt a javasolt személyek munkába állítására. A kiküldöttek Debrecenben eredménnyel jártak, az alispáni hivatal és a többi közigazgatási egység ennek alapján dolgozott ettől kezdve (1945. január 15.)(14) A 15/1945. I. 4. M. E. sz. rendelet a közalkalmazottak igazolási eljárásáról rendelkezett, mely szerint a kormány által kinevezett főispán igazoltnak volt tekintendő, akit egyúttal arra hatalmazott fel, hogy a járásbírósági székhelyeken hozza létre az Igazoló Bizottságokat. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 23/1945. M. E. sz. rendelete 1945. január 4-én hivatalosan is megerősítette a szabolcsi Ideiglenes Városi Tanács 1944 november elején hozott döntését, amikor Szabolcs megye főispánjává dr. ERöSS János ügyvédet, a kisgazdapárt kimagasló helyi vezetőjét, aki a párt jobboldalához tartozott, megválasztották. A kormány 1945. január 27-én a 63 1945. M. E. sz. rendeletével, dr. Erőssre bízta Szatmár Ugocsa és Bereg csonka megye főispáni teendőinek az ellátását is.