Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Orbán Sándor: Tanyaközpontosítási kísérlet a felszabadulás után Szabolcs-Szatmár megyében

is világosan látta.(36) De a párt illetékes osztálya is arra a korábbit helyesbítő rugalmasabb álláspontra helyezkedett, hogy „a tanyakérdés bizonyos fokú megoldását" nem csak feltételezi a kollektivizálás, hanem viszont is igaz: majd „a tömeges kollektivizálás fogja megteremteni a tanyakérdés végleges megoldásának előfeltételét."(37) Nem kétséges, e módosult álláspontot sem lehet minden elemében abszolutizálni (pl. éppen a bokortanyák népességének városi iránya mobilitási lehetőségeit illetően), mégis tagadhatatlan, hogy nagyobb türelmet, a tanyaközpontosítás lassítását vonta maga után. így az 1949 második felében elhatározott, majd 1950 elején megismételt általános felülvizsgálat eredményeként a Tanyai Tanács országosan valamivel több mint felényire, Szabolcs-Szatmár megyében pedig — egy módosított határozattal és Szegegyháza (Üjfehértó) helyett Telektanya (Nagyhalász) bevonásával — 17-ről 10-re csökkentette a fejlesztésre kijelölt tanyaközpontok számát. Ugyanakkor a hiányzó 7 esetben, további 13-mal együtt (tehát összesen 20) a település (tanyaközponthoz vagy községhez lazán tartozó lakott hely) jelleget engedélyezi.(38) Mindazonáltal még ilyen minőségben sem jelöltek ki vagy éppen máshová csatlakoztattak több olyan tanyás helyet, amely a korábbi, esetleg ismételt kérésekben szerepelt. Viszont igaz, arra is volt példa (Reje—Tiszadob), hogy egyszer már elutasított kérést teljesítettek. Ha nem is saját elképzeléseiket látták viszont az új helyzetben azok, akik még esztendeje kérni, követelni és vitázni voltak készek, mégis megbékéltek benne, remélve a nyugalmasabb tempót és az építkezések korábbinál tágabb lehetőségeit. Azaz, hogy megbékéltek volna, ha 1950 nyarán nem következik be egy újabb módosítás a tanyaközpontosítás menetrendjében. Az újabb módosítás lényege egy a korábbiaktól eltérő csoportosítási, illetve fejlesztési rendszer felállítása volt. Eszerint tanyaközponti községet (mellékteleppel, vagy anélkül) csak akkor lehet létrehozni, ha annak területe meghaladja a 8000 kat. holdat, vagy ha a szocialista mezőgazdaság fejlesztési érdeke azt megkívánja. Különben csak távlatilag és éppen ezért esetlegesen lehet szó tanyaközpont kialakításáról. Sőt az esetek többségében (pl. 4000 kat. hold terület alatt) egyáltalán nem engedélyezhető ilyen címen belterület kialakítása, amely egyszersmind azt jelentette, hogy a korábbi kijelölések is semmissé válnak.(39) Ilyképpen az újabb felülvizsgálat után Szabolcs-Szatmárban mindössze 4 olyan tanyaközpont (Aporliget, Nagycserkesz, Sőrekut és Vajdabokor) maradt a porondon, amelynek községgé fejlesztését továbbra is napirenden tartották.(40) Az egyidejű iratokból úgy tűnik azonban, hogy a tanyaközpontok, illetve községek kijelölésében most már különösen nem volt teljes a me-