Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban

A közművelődési népkönyvtárakat iskolákban, községházán, népházakban, a könyvtáros lakásán vagy a parókián helyezték el. A gazdaságiakkal ellentétben a kultuszminisztérium könyvadományait beköttetlen állapotban juttatta rendeltetési helyükre. Saját nyilatkozása szerint ezt azért tette, hogy így minél több könyvet tudjon vásárolni, hogy fellendítse a vidék teljesen pangó könyvkötő iparát, s végül így akarták a községeket áldozatkészségük megmutatására serkenteni.(76) Mivel a földművelésügyi miniszterhez hasonló központi intézkedés erre vonatkozóan nem történt, a helyi szervek magukra voltak hagyva e kérdés megoldásában. Ezért nem valószínű, hogy az állomány köttetését mindenhol sikerült megvalósítani. A Szabolcs Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság elnöke felhívással fordul a népkönyvtárral ellátott községek elöljáróságához, hogy a használatbavétel előtt, de legkésőbb egy féléven belül gondoskodjanak a könyvek beköttetéséről. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, a könyvtárat átadják olyan községnek, amely azt megoldja.(77) A községi képviselőtestületek közgyűlésen hoztak határozatot az állomány ilyen jellegű védelméről.(78) Ez anyagilag megterhelte a testületeket. Pontos adatunk van arról, hogy a Salamon, Súlyán bokori és Királyteleki szőllőskert népkönyvtári könyveit (320 kötetet) 320 pengőért kötötték be.(79) A kultuszminisztérium központilag nem biztosított szekrényt a népkönyvtárakhoz, pedig erre szükség lett volna. Bizonyítják ezt az ilyen jellegű kérvények.(80) A községek nem mindig tudták ezt helyi erőből megoldani. A közművelődési népkönyvtárak kezelői a gazdasági népkönyvtárakhoz hasonlóan a tanítók közül kerültek ki. A Szabolcs Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság elnöke az ingyen népkönyvtárak kezelési szabályzatában így rendelkezett erről: „ ... a könyvtár kezelésével felelősség mellett a helyi értelmiség valamelyig tagja (lehetőleg tanító) bízandó meg."(81) A könyvtáros feladatai és a kölcsönzés feltételei megegyeznek a gazdasági népkönyvtáraknál említettekkel, azzal a különbséggel, hogy itt nincs szó arról, miszerint a könyvtárkezelőnek a könyvbeszerzésnél javaslattevő joga lenne.(82) Valószínű azért, mert itt állandó gyarapításról nem beszélhetünk csak központilag történő alkalmi könyvajándékokról (pl. a Népművelés könyvei sorozatban megjelent új kötetek.) Kulcsszerepe a könyvanyag tartalmának van, s a könyvtárosnak azon kell igyekeznie, hogy a „könyvtár ismeretterjesztő és népnevelő feladatának az ő kezelése folytán minél teljesebb mértékben tehessen eleget(83) — olvashatjuk a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által központilag előállított jegyzőkönyvben. A könyvtárkezelő szerepét Jákváry Kálmán