Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban

csoport szak, majd cím és szerző szerinti betűrendben közli az anyagot. Az egyik legjelentősebb az 1927-es alapjegyzék.(45) Szakbeosztása a következő: 1. Lélek és erkölcstan, nevelési és társadalmi ismeretek. 2. Testtani, egészségtani és háztartási ismeretek. 3. Gazdasági ismeretek. 4. Természettudományi és mennyiségtani ismeretek. 5. Földrajzi ismeretek. 6. Nemzeti élet és művelődés. 7. Kedélyápolás és szórakozás. 8. Szépirodalmi művek a) versek, b) elbeszélő művek, c) drámai művek. A jegyzék tartalmi színvonaláról Kiss István(46) reálisan így ír: „Bírálandó ... az a klerikális, szélsőjobboldali, sőt fasiszta ízű szemlélet, ami a kijelölésnél érvényesült."(47) Bizonyításként néhány cím az első szakból: Kornis Gyula: A lélek világa. Kemechey László: Mussolini. A népkönyvtári könyvállomány tartalmi negatívumait már a kortársak, így Schöpflin Gyula(48) is észrevette: „A szigorú erkölcsösség alapján való válogatás miatt szegényes, kisebb, kevésbé jelentékeny részletmunkára szorítkozik az egészségügyi és szexuálpedagógiai rész . . . látszik, hogy semmi egységesség, semmi céltudatosság nem volt az összeállításban."(49) Más megközelítésben, helyesen veti fel a problémát Kiss István, amikor az előbb említett második szakot, valamint a gazdasági és természettudományi részt vizsgálva kimondja, hogy az itt felsorolt munkák nem felelnek meg az adott tudományos színvonal követelményeinek, „mert hiányoznak pl. a Természettudományi Társulat kiadványai is."(50) A nemzeti művelődés és nemzeti élet szakjában a művek önmagukért beszélnek. Többek között itt találjuk Kornis Gyula: Az elszakított magyarság közoktatásügye és Karácsonyi János: Magyarország joga területi épségéhez című munkákat. A hetedik részben különösen említésre méltó a zenei anyag szegénysége. Itt csak egy-két nótáskönyvet talál az olvasó. A kor hivatalos művelődéspolitikája tetőződik a mennyiségileg legnagyobb rész, a szépirodalom válogatásában. Ezt tükrözi a szerzői gárda: Sajó Sándor, Herczeg Ferenc, Rákosi Viktor, Tormay Cecilé stb. Figyelemre méltó, hogy mellettük Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Tompa Mihály egy-egy versválogatása is szerepel. Pozitívuma, hogy Gárdonyi 8 (pl. az Egri csillagok, Az öreg tekintetes), Jókai 8 (pl. Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr) és Mikszáth 6 műve (pl. Szent Péter esernyője, A jó palócok) is helyet kapott a jegyzékben. Molnár Ferenc, Móra Ferenc is szerepel 1—1 művel. Sajnálatos azonban, hogy Móricz Zsigmondnak csak két munkáját vették fel (Légy jó mindhalálig, Pillangó). A drámák nagyon alacsony színvonalú csoportjában csak 1—2 értékes alkotás található pl. Madách: Az ember tragédiája, Katona: Bánk bán. Csekély számban szerepelnek a külföldi írók művei. Közöttük az egyik legszínvonalasabb munka Dickens: Copperfield Dávidja. Az alap jegyzékhez viszonyítva a többi kiadást kiegészítőként bocsá-