Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Fazekas Árpád: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai

tását a csecsemőgondozásban is. Az alacsony képesítésű ún. parasztbábák vagy cédulas bábák, illetve az ilyenek mellett segédkező ún. compók pedig kiterjedten foglalkoztak kuruzslással és terjesztették a babonákat is. Az írnitudás és írás—olvasás gyenge oldaluk volt a szakmailag képzett bábáknak is. Sürgette ugyan „A helységek bábáinak oktatása" című, 1823ban megjelent könyvében Jósa István, hogy „a jelentős bábái hivatalra csakis fiatal, olvasni tudó, jó erkölcsű és karcsú kezű nőket alkalmazzanak", a mindennapi gyakorlatban azonban mindez nem vagy alig valósult meg. Tény, hogy a bábák hosszú időn keresztül szívesebben vezették a szülést, mint a később már kötelező bábanaplóikat. Az olyan szülésznő pedig, aki a szülő nőkről külön feljegyzést, illetve tudományos színvonalú tanulmányt készített, igazán ritkaságszámba ment. Éppen ezért jelentős és számíthat különös érdeklődésre „Figura Susána, diplomát Bába Ns Kováts Péter hitvesse" 1838. április 1-i keletű feljegyzéséül) Ennek a város elöljáróságához beadott feljegyzésnek a pontos címe: „Szabad, pri. Nyíregyháza M Városába esett szerencsétlen és kétséges szülések más elkerülhetetlen per alatt zárt gyanús személyek megvizsgáltatással együtt történt alkalmatoságokkal esetek, általam az alább írt által kötelességemből tett Jegyzések." Ezután következik 31 rendellenes szülés szakszerű leírása, illetve 5 terhességre gyanús és a „Város Házánál" vizsgált személy adatainak felsorolása. Orvosi illetve orvostörténeti szempontból érdekes a 31 kóros szülés közül a következő néhány, amelyeket az eredeti sorszámozás szerint ismertetek: 1. Buró Sámuelné: „kétszeri szülés mellett, az egyiknél szülep vagy mása oda volt nőve, másik is a szerint volt... rajta mesterségesen segítettem" (kétszeri szülés = ikerszülés; szülep vagy mása = méhlepény; mesterségesen = műfogással). 2. Sajbenné: kétszer „vízi fejű gyermekek voltak ... halál kétséggel mesterségesen szabadítottam az anyát" (vízi fejű = vízfejűség — hydrocephalia). 3. Jurik József né: első gyermeknél harántfekvés miatt a magzatot „instrumentumokkal vettük ki Tttes Posónyi Doctor Úrral", a másodikat „magam mesterségesen vevém ki." 5. „Hritzo Györgyné gyermekének kereszt fekvése volt a keze 14 óráig ki függfözött a szülő részekből s nagyon dagadt volt mint keze a gyermeknek, mint a szülő részek. Azt nagy fáradtsággal Róth Ur jelenlétébe mesterségesen vettem ki." 7. „Lakatos György mennye több bábák közt veszedelembe forogván a kik őtet el kínozták — tanátsommal Orvos által segítettem."