Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után

elteltével szóvá tenni ezeket a mellékes mozzanatokat, nem lehet másnak,, mint rosszindulatnak, politikai heccnek ítélni. Minden bizonnyal a városnak volt igaza ebben a kérdésben, hiszen amikor világossá vált, hogy a város nem szakadhat ki a megyéből mint önálló törvényhatóság, az egész vita elcsitult, s nem érdekelte többé a megyét, szabályosan adta-e el a pázsiti földet Nyíregyháza s az abból származó jövedelmet milyen célokra használta fel.(32) Az elmondottakkal még mindig nem jutottunk el oda, hogy világos választ adjunk feltett kérdésünkre, arra, hogyan, milyen szerzeményezések, vásárlások útján és milyen eredetű földbirtokokból állott össze a város 1910. évi adat szerinti 7741 kh, vagy az 1934. évi Gyurikovits-féle, lényegtelen eltérésű adat szerinti 7511 kh földtulajdona. Azt sem tudjuk ma még pontosan, hogy a város 1934. évi közigazgatási határain belül, tulajdonként bírt 3311 kh földingatlanban milyen arányban lehet még olyan, birtok, amelyet valaha a város örökváltságos népe közösen szerzett? Bátrabban állítható, hogy a város határain kívül, Császárszálláson bírt 4200 kh föld tiszta polgári szerzemény volt. A biztonságosabb választ azonban mindkét kérdésre csakis a városi földbirtokpolitika, földbirtokforgalom aprólékos és tüzetes átvizsgálása alapján lehet majd megadni. Jegyzetek: 1. Az örökváltság körülményeiről a legújabb összefoglalás: Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. (Nyíregyházi kiskönyvtár 3.) Nyíregyháza, 1969. 2. Az 1757. évi szerződés előnyeit már a város korábbi történetírói is észrevették. Ujabban lásd erről: Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában. In.: Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve III. 1960. Szerk. Csallány Dezső. Nyíregyháza, 1963. 139. I.; Cservenyák i. m. 12—13. 3. Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII —XIX. században. Ethnográfia 81/1970. 2—4. 224—228. Cservenyák adatai szerint a város határa 1804-ben 34 918 köböl (1 köböl = 1200 négyszögöl), s ebből 23 406 köböl a szállásföld, 9439 köböl a legelő. I. m. 43. 4. Cservenyák i. m. 27. 5. Lásd erről Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767—1849. Értekezések a történeti tudományok köréből 41. Bp.. 1967. 91.