Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

BÉL MÁTYÁS—SCHEMBERGER FERENC: Szabolcs megye a XVIII. században Latinból fordította: Balogh István BÉL MÁTYÁS: SZABOLCS VÁRMEGYE I. Általános rész I. fejezet A természeti leírás Tartalom j egy zék: Szabolcs vármegye természeti viszonyairól, fekvéséről, alkalmatosságáról. 1. §. A név Szabolcsról, a magyarok vezéréről ragadt a megyére. 2. §. Területe sík fekvésű, helyenként mocsaras, természeti viszonyai változatosak, legtermékenyebb a nádudvari, legterméketlenebb a nyírbátori járás. A nádudvarit a Tisza határolja, időszakos mocsarak fedik; szőlleje nincs; ennek okai; viruló almáskertek; ebből eredően a gyümölcsök olcsósága; hogy készítik az almavermeket? 3. §. A szabolcsiak baromtenyésztése; az erre legalkalmasabb föld a debreceniek birtoka; milyenek a lovak; a juhokat itt nagyon eltérően tartják; a sertéshízlalás; a vadállatok, az erdei és vízimadarak nemei. 4. §. A folyók. A Tisza milyen falvak mellett folyik; milyen átkelőhelyei vannak; a Tisza medre; a Taktaköz szigete; a Hortobágy, a Szamos, a Kraszna; a többi folyó; mocsarak; sziksós tavak. 5. §. A megye halakbani bősége; a levegő egészségtelensége; a vizek mezei kártétele. 1. §• Szabolcs megye következik, ezt a Tisza mossa és a Szamos táplálja. Az íróknak az a szilárd meggyőződése, hogy a megye nevét a hét vezér egyikéről kapta, aki a magyarokat harmadikként vezette ide. Mikor ugyanis különböző seregekre oszolva ezt a tájat meghódították és kit hova vetett a sors, a vállalkozás jutalma azt illette, aki elébb érkezett. Árpád fia Szabolcsnak ez a táj tetszett, ezt a földet választotta magának, míg birtokát övéinek nem biztosítja, várat épített. Amint olvasni lehet, nevét