Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

venyák László: Nyíregyháza örökváltsága. 2. kiad. Nyíregyháza, 1974. 18. p. 18. Lukács Ödön: i. m. 237—239. p. Ha örökösödés esetén kisebb darabokra kellene tagolni az örökrészt, akkor a földet el kell adni, s annak árát osztják szét az örökösök között. 19. Egyrészt azért nem lehetett tovább osztani — szólt az indokolás —, mert a megejtett klasszifikációt ezzel összezavarnák, másfelől a tehetősebb gazdák az ilyen darabka földekre nagy csorda marhákkal „reá szállván, szomszédaiknak szenvedhetetlen kárt okoznának." Galgóczy Károly: i. m. 246. p. 20. Majlát Jolán—Márkus István: i. m. 27—28. p. 21. A város még 1821-ben is (utoljára) 300 000 Frt-os kölcsönt kényszerült felvenni, hogy a gróf Keglevich családnak esedékes 235 000 Frt-nyi örökváltságot ki tudja fizetni. A jobbágyfelszabadítás után készített utólagos kimutatások szerint az örökváltságra — kamatok nélkül — több mint félmillió forintot fizetett ki Nagykőrös. Galgóczy Károly: i. m. 54., 72—75., 247. p. 22. Majlát Jolán—Márkus István: i. m. 17. p. 23. Cservenyák László: i. m.; Lukács Ödön: i. m. 232. p.; Barta István: Korai örökváltság szerződések. Agrártörténeti Szemle, 1961. évf. 24. Kiváltságaikért folytatott küzdelmeik egyik legfőbb argumentumát Nagykőrösön a megváltakozásban játszott szerepükből kovácsolták. Ti. mivel a feudális jogrendben birtok bírhatással csak ők rendelkeztek, ezért a földesuraktól megváltott földeket Nagykőrösön névlegesen a nemesek nevére Íratták (jóllehet a város külön szerződésekben biztosította a maga jogait a nemesekkel szemben). Majlát Jolán— Márkus István: i. m. 35—37., 47., 57—60. p.; Galgóczy Károly: i. m. 54. p. Ezzel szemben Nyíregyházán nem a nemesek, hanem a város „közönsége" nevére írták a föld tulajdonjogát. 25. Társalkodó, 1842. 102. sz. Nagykőrös múltja s jelene. E nemesi közbirtokosság „minden cselekedeteik rugója — írták tovább — külön érdekök lévén, a közönség javaival úgy bántak, mintha a közönség s annak java tulajdon peculiumjok volt volna, mit csak lehetett, önzésüknek áldoztak fel." 26. Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753—1848). 1963.; Cservenyák László: i. m. (1974) 73. p. 27. OL. N. 26. Szabolcs m. Nyíregyháza. 93. a—b. 1828. Uo.; Pest m. Nagykőrös. 103. a—d. 1828. Megjegyzendő, hogy Nyíregyháza népességét két évtized múlva, 1847-ben 24 000-re becsülték. Honderű, 1847. 15. sz. Nyíregyházi nevezetességek. Jóval reálisabbnak tűnik azonban az 1857-ben közölt adat, miszerint a