Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

Jegyzetek: 1. Wellmann Imre: Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről. Agrártörténeti Szemle, 1962. évf. 1—2. sz. 320—325. p. Az összeírásokból különösen sokat merített a helytörténetírás. A viszonylag nagyszámú feldolgozás felsorolásától azonban, úgy véljük, e helyen eltekinthetünk. 2. Perjés Géza: Jelentés az 1728-as adóösszeírás gépi feldolgozásáról. Agrártörténeti Szemle, 1978. évf. 1—2. sz. 11—80. p. 3. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Wellmann Imre elgondolása alapján és irányításával fogott hozzá az Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones, valamint az 1715., és 1828. évi országos összeírások feltárásához. A bennünket közelebbről érdeklő utóbbi összeírásból 1978 végéig 11 megye adatait tárták fel. 4. Tömböly János: Vas vármegye jobbágygazdálkodása az 1828. évi összeírás alapján. Pécs, 1939. 5. Orosz István: A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés és társadalom fejlődése. 1784—1889. In: Hajdúböszörmény, Debrecen, 1973.; Uő.: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. In: Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István. Hajdúnánás, 1975.; Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975.; Bácskai Vera—Nagy Lajos: Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon. Ethnographia, 1978. évf. 1—2. sz. 217—230. p.; Faragó Tamás: Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon (1787—1828). In: Fügedi Erik: Beszámoló a XVIII— XIX. századi háztartás- és családszerkezettel foglalkozó két tanulmány vitájáról. Agrártörténeti Szemle, 1978. 1—4. sz. 295—298. p. Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a szóban forgó összeírás anyagából az utóbbi években az Egri Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén fiatal oktatók — Bohony Nándor, Kozári József — és irányításuk mellett a hallgatóik ugyancsak érdemleges feltáró munkát végeztek egy-egy településre vonatkozóan. 6. Amikor a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár igazgatója — a kötet szerkesztője — felkért, hogy az elődje munkásságát ily módon is elismerő, mintegy neki tisztelgő kötetbe tanulmányt írjak, a dolgozat alapját alkotó levéltári forrásra is maga Balogh István hívta fel a figyelmemet. Így hát e tanulmány létrejötte kétszeresen is neki köszönhető. Emiatt, de sok minden más miatt is többszörösen jár a tisztelet a tudósnak és „cívisnek", aki nehéz próbák alatt is töretlenül tudta megőrizni szép emberi tartását.