Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

pás (egy kapás itt 150 négyszögöl volt) szőlő lett volna a település határá­ban. A képtelenül kevésnek állított területtel szemben a helyi összeírás szerint nyilasban is többszörösre ment a nyíregyháziak által művelt sző­lő. Részletezve ez a következő volt:(69) Ószőlő 81 nyilas Űj szőlő 64 nyilas Kis Teleki 56 nyilas Király úti 272 nyilas K. Teleki 116 nyilas Orosi 422 nyilas Összesen 1011 nyilas Az országos összeírásban feltüntetett 85 pozsonyi mérő helyett a va­lóságban tehát 2022 pozsonyi mérő(70) volt a szőlők területe. Egyszerűen érthetetlen, hogyan és milyen jogcímen hagyhattak ki ennyi szőlőt az or­szágos összeírásból? Találgatásoknál többre úgy sem juthatva, fontosabb­nak látszik annak a kiemelése, hogy a jóval frisebb keletű és kevésbé jel­legzetes nyíregyházi szőlőtermelés aligha folyhatott nagyobb területen, mint a sokkal régebben kezdődött nagykőrösi. Túlságosan nagyot nem­igen tévedhetünk tehát, ha a szőlők tényleges területét 1828-ban Nagykő­rösön mintegy 3000 mérőre, azaz 1500 magyar, illetőleg 1100 kat. holdra becsüljük. A nagykőrösiek átirata a művelésére vonatkozóan is tartalmazott né­hány figyelemre méltó megjegyzést. ,,A karózás — írták — rendesen szo­kásban nints, tsak a bujtások mellé tesznek karót", vagyis 1828-ban csak úgy, mint évtizedek múltán, ún. gyalogművelést alkalmaztak. A karózat­lan szőlőt természetszerűleg metszeni és a szétfutó indákat kötözni kellett. A metszési módokról semmit nem szólva, forrásunk csupán azt említi meg, hogy „egy hold kiterjedésű szőlőnek megmetszésére kívántatik 8 napszámos, a bekötésére 12." Megállapították továbbá, hogy Nagykőrö­sön ,,a szőlő az egész határban futóhomok lévén, az mindenütt egyforma munkát kíván." Egy magyar hold egyszeri megkapálásához 10 napszám szükséges. „A szőlőnek pedig négy rendbeli kapálás kívántatik, de ezen rendes kapáláson kívül a szőlő földje homokos s a szél behordja, több íz­ben megkívántatik a tisztogatás." Az egyébként trágyaszűkiben lévő város termelői szőlőiket már ekkor trágyázták. Egy hold szőlőre, írták, 200 sze­kér trágya kell, „mely eltart 10 esztendeig." Mivel egy-egy szekér trágya kiszállítása a szőlőbe 24 pengőkrajcárba kerül, egy hold trágyázási költ­rsége 8 Frt-ot emészt fel. A szőlőt fenyegető veszedelmek közül csupán a

Next

/
Thumbnails
Contents