Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

dig budapesti barátja, Nemes Árpád építész útján gondoskodik arról - anyagiakat is beleértve hogy az édesanya hamvait Farkasréten exhumálják és Hutyra professzor mellé temessék. [...].

A beterjesztett javaslat és az elhangzott vélemények alapján a Tanácsülés a félévi és az évvégi vizsgák beosztására a következő határozatot hozta:

Általános elvi szempontok:

1. A vizsgaidőszak általában a félév befejezése után 4-6 nap múlva kezdődik, és az I. /őszi/ félév esetében legalább 10 nappal a II. félév megkezdése előtt fejeződik be.

2. Az előadásokat és a gyakorlatokat rendszeresen látogató szorgalmas hallgatóknak engedélyezhető, hogy bármely tantárgyból a félév befejezése után azonnal, tehát a vizsgaidőszak megkezdése előtt vizsgára jelentkezzenek.

3. A vizsgákra a jövőben nem a Tanulmányi Osztály írja ki a hallgatókat, hanem a hallgatóság közvetlenül a tanszékeken jelentkezhet. A tanszékek megjelölik a vizsganapokat, valamint megállapítják a vizsgázók naponkénti számát. A hallgatóságnak ehhez alkalmazkodnia kell. Az a hallgató, aki betegsége vagy más ok miatt nem tud a megállapított vizsganapon megjelenni, köteles legkésőbb a vizsga napján a Tanulmányi Osztályon távolmaradását írásban igazolni. A vizsgáztató a vizsgakönyvbe „nem jelent meg” bejegyzést teszi. Az igazolvány alapján a Tanulmányi Osztály feladata annak eldöntése, hogy igazoltan, vagy igazolatlanul történt-e a vizsgáról való távolmaradás. Igazolt távolmaradás esetén még a rendes vizsgaidőszakban más napra jelentkezhet a hallgató. Az igazolatlan távolmaradás eredménytelen vizsgának számít, ezért újabb vizsgalehetőséget csak az utóvizsga időszakban kaphat a hallgató. Ha a vizsga napjától számított öt napon belül a hallgató távolmaradását írásban nem igazolja, - ezt minden esetben - igazolatlannak kell tekinteni.

4. Az eredménytelen vagy az igazolatlanul elmulasztott szigorlat esetén az eddigi gyakorlattól eltérően két hét múlva, kollokvium esetén pedig egy hét múlva kísérelhetik meg a hallgatók az első, illetve a második utóvizsgát.

5. Három, vagy több eredménytelen vizsga esetén - a tárgyak számától függetlenül - utóvizsga nem adható.

6. A három tárgyból bukott hallgatók, ha még nem merítették ki a vizsgaszabályzat alapján engedélyezhető évismétlési lehetőséget, vagy a szóbanforgó évfolyamra évhalasztást még nem kaptak, egyéni mérlegelés alapján évismétlési lehetőséget kaphatnak.

7. Az eredménytelen gyakorlati jegy esetén csak akkor jelentkezhet az adott tantárgyból vizsgára a hallgató, ha még ezt megelőzően az eredményes gyakorlati jegyet megszerezte. Az eredménytelen gyakorlati jegy más tárgyból a vizsgára való jelentkezést nem befolyásolja, de újabb félévre addig a hallgató nem iratkozhat be, amíg gyakorlatból a jegyét ki nem javította.

54