Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
méleti ismeretre tesznek szert, amelyet a későbbi tanulmányaik végzése közben jól hasznosíthatnak. Egyetemünkön általános tapasztalat, hogy jól vagy jobban megállják helyüket azok a hallgatók, akik az érettségi után egy-két évet munkában töltenek el, és csak utána kerülnek az egyetemre. Igaz, hogy a fiatalok életéből egy-két, sőt néha több esztendő is kiesik, de ha ezt társadalmilag hasznos munkával töltik, és céltudatos felkészülésnek tekintik az elkövetkező életpályájukra, akkor mint diplomás szakemberek jó hasznát vehetik az ez idő alatt szerzett gyakorlati ismeretnek és élettapasztalatnak. Az előfelvételi rendszer kötelező bevezetése Az elmondottak alapján kívánatosnak tartjuk, sőt az előfelvétel általánossá tétele után kötelezően írjuk elő, hogy az előfelvett hallgatóink a szakmához közeleső területen, tehát állami gazdaságokban vagy termelőszövetkezetekben, fizikai munkakörben helyezkedjenek el. Nem lehet előtérbe helyezni az állatorvoslás egy-egy szőkébb szakterületét, mint pl. a mesterséges termékenyítő állomáson vagy oltóanyagtermelő vállalatnál történő elhelyezkedést, mert ezeken a munkahelyeken legtöbbször a szakmának csak egészen szűk területébe kapnak betekintést. Az előfelvételi rendszertől a jövőben nem csak a fizikai munka megismerését és megbecsülését várjuk, hanem ezen keresztül a szakmával kapcsolatos olyan nélkülözhetetlen ismeretek megszerzését is igyekszünk biztosítani, amely ismereteket az egyetemi oktatás során a hallgatónak nincs módja elsajátítani. Ez idő alatt tevékenyen és kötelességszerűen segédkeznének a különböző állatfajok gondozásában, tartásában, takarmányozásában, a takarmányok előkészítésében és minimális növényápolási munkák végzésében. A munka során szerzett tapasztalatokat és megfigyeléseket gyakorlati munkanaplóban rögzítenék. A munkanapló vezetése nem haladná meg az érettségizett képességeit, illetve ismereteit. A követelményt sokszorosított formában minden előfelvett hallgató - önköltségi áron - megkapná. Az ilyen szervezés és követelmény felállítása esetén csökkenteni lehetne az ifjúságnak azt a jogos érzését, hogy az előfelvételi rendszer bevezetésével egy évet „ellopnak az életükből”! Az előfelvételi rendszer kötelezővé tétele és ilyen módon történő szervezése azt jelenti, hogy az egyetemi gyakorlati oktatás szerves részévé válik. Egyetemünkön ezt az egy évet a vázolt fizikai munkavégzésen és ezzel kapcsolatos gyakorlati fogások megszerzésén kívül arra óhajtjuk felhasználni, hogy a felvett hallgatók középiskolai tudását legalább megtartsuk, és egy nívóra hozzuk a különböző középiskolából bekerült hallgatók elméleti ismereteit. Az ilyen szintű oktatást levelező formában valósítanánk meg. Augusztus vagy szeptember elején néhány napos eligazítót, tájékoztatót tartanánk, majd írásos beszámoló formájában, illetőleg két havonta tartandó konzultáción kérnénk számon a feladott anyagot. Az év elteltével az I. évfolyamra minden külön vizsga nélkül azok iratkozhatnának be, akik munkájukkal és magatartásukkal kiérdemelték vezetőik és munkatársaik 28
