Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

méleti ismeretre tesznek szert, amelyet a későbbi tanulmányaik végzése közben jól hasznosíthatnak. Egyetemünkön általános tapasztalat, hogy jól vagy jobban megállják helyüket azok a hallgatók, akik az érettségi után egy-két évet munká­ban töltenek el, és csak utána kerülnek az egyetemre. Igaz, hogy a fiatalok éle­téből egy-két, sőt néha több esztendő is kiesik, de ha ezt társadalmilag hasznos munkával töltik, és céltudatos felkészülésnek tekintik az elkövetkező életpályá­jukra, akkor mint diplomás szakemberek jó hasznát vehetik az ez idő alatt szer­zett gyakorlati ismeretnek és élettapasztalatnak. Az előfelvételi rendszer kötelező bevezetése Az elmondottak alapján kívánatosnak tartjuk, sőt az előfelvétel általánossá téte­le után kötelezően írjuk elő, hogy az előfelvett hallgatóink a szakmához közel­eső területen, tehát állami gazdaságokban vagy termelőszövetkezetekben, fi­zikai munkakörben helyezkedjenek el. Nem lehet előtérbe helyezni az állator­voslás egy-egy szőkébb szakterületét, mint pl. a mesterséges termékenyítő ál­lomáson vagy oltóanyagtermelő vállalatnál történő elhelyezkedést, mert ezeken a munkahelyeken legtöbbször a szakmának csak egészen szűk területébe kap­nak betekintést. Az előfelvételi rendszertől a jövőben nem csak a fizikai mun­ka megismerését és megbecsülését várjuk, hanem ezen keresztül a szakmával kapcsolatos olyan nélkülözhetetlen ismeretek megszerzését is igyekszünk biz­tosítani, amely ismereteket az egyetemi oktatás során a hallgatónak nincs módja elsajátítani. Ez idő alatt tevékenyen és kötelességszerűen segédkeznének a kü­lönböző állatfajok gondozásában, tartásában, takarmányozásában, a takarmá­nyok előkészítésében és minimális növényápolási munkák végzésében. A mun­ka során szerzett tapasztalatokat és megfigyeléseket gyakorlati munkanaplóban rögzítenék. A munkanapló vezetése nem haladná meg az érettségizett képessé­geit, illetve ismereteit. A követelményt sokszorosított formában minden előfel­vett hallgató - önköltségi áron - megkapná. Az ilyen szervezés és követelmény felállítása esetén csökkenteni lehetne az ifjúságnak azt a jogos érzését, hogy az előfelvételi rendszer bevezetésével egy évet „ellopnak az életükből”! Az előfel­vételi rendszer kötelezővé tétele és ilyen módon történő szervezése azt jelenti, hogy az egyetemi gyakorlati oktatás szerves részévé válik. Egyetemünkön ezt az egy évet a vázolt fizikai munkavégzésen és ezzel kapcsolatos gyakorlati fogások megszerzésén kívül arra óhajtjuk felhasználni, hogy a felvett hallgatók közép­iskolai tudását legalább megtartsuk, és egy nívóra hozzuk a különböző középis­kolából bekerült hallgatók elméleti ismereteit. Az ilyen szintű oktatást levelező formában valósítanánk meg. Augusztus vagy szeptember elején néhány napos eligazítót, tájékoztatót tartanánk, majd írásos beszámoló formájában, illetőleg két havonta tartandó konzultáción kérnénk számon a feladott anyagot. Az év el­teltével az I. évfolyamra minden külön vizsga nélkül azok iratkozhatnának be, akik munkájukkal és magatartásukkal kiérdemelték vezetőik és munkatársaik 28

Next

/
Thumbnails
Contents