Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
állatorvosok”/ kiképzésére kerülne sor. A bizottság tehát nem ért egyet a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumnak szervezetileg az Állatorvostudományi Egyetemhez kari minőségben való csatolásával, következésképpen a „kétszintű” oktatással. Indokolás A kétszintű oktatásra az Állatorvostudományi Egyetemen nincsen szükség, mert az állatorvosképzés a jelenlegi szinten fedezni tudja a magasszintü állategészségügyi szakemberekben mutatkozó igényt. Nagyobb üzemeink szakállatorvost alkalmaznak. A kisebb üzemek, főként a termelőszövetkezetek, amelyeknek saját állatorvos alkalmazása túl nagy anyagi megterhelést jelentene, az ipar üzemmérnöki szintjén álló állategészségügyi szakembert sem tudna megfelelőképpen kihasználni. Megállapítható, hogy az intenzív szakosított állattenyésztő telepeken, vagy üzemekben, kétféle szakemberben mutatkozik máris hiány, amely hiány az üzemek fejlődésével és az újabb telepítésekkel kapcsolatban fokozódik. Ezért szükség van: a/ Az illető állatfaj és ágazat specializált állatorvosaira. Ez sürgetően veti fel a szakái latorvosképzés mielőbbi megszervezését egyetemünkön, a diploma megszerzése utáni szakosított továbbképzés formájában. b/ Olyan középfokú képzettségű szak dolgozókra, akik telep- vagy üzemág vezetői és brigádvezetői szinten, általában a nagyüzemi és főként a szakosított állattartó telepek munkájában, mint az állatorvos közvetlen segítőiként tudnak működni. Ezek kiképzésében főként az állattenyésztési, tartási, takarmányozástechnikai, gépesítési munkakörökre kell a főhangsúlyt helyezni, intenzív állategészségügyi gyakorlati oktatással. Az állategészségügynek ezenkívül szüksége van még intézeti laboránsokra is, azonban az ő kiképzésük sem képzelhető el valaminő egyetemi kari szervezési formában. Megítélésünk szerint az ilyen szakemberek kiképzése az Állatorvostudományi Egyetemen /egyéb társintézmények bevonásával/ megfelelő tanfolyamok szervezésével minden különösebb nehézség és jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül megoldható lenne. Javaslat Mivel az állategészségügy felsőfokú képzettségű, egyetemi karon kiképzett állategészségügyi technikusokat nem igényel, de szüksége van az üzemi állatorvos mellett működő, a gyakorlati munkában tevékenykedő állategészségügyi dolgozókra, javasolható ezeknek a szakembereknek képzése szakközépiskolában 14-18 éves korig. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után ezen fiatalok egy része a szakközépiskolák utáni szabályok szerint szakmunkás vizsgát tenne és így válna egy magasabb szintű állategészségügyi szakmunkássá. Ugyanezen szakközépiskolát elvégzett fiatalok egy része jelentkezhetne a továbbiakban a laboránsképző, vagy más jellegű tanfolyamokra és válna laboratóriumi asszisz212
