Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

állatorvosok”/ kiképzésére kerülne sor. A bizottság tehát nem ért egyet a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumnak szervezetileg az Állatorvostudományi Egyetemhez kari minőségben való csatolásával, következésképpen a „kétszintű” oktatással. Indokolás A kétszintű oktatásra az Állatorvostudományi Egyetemen nincsen szükség, mert az állatorvosképzés a jelenlegi szinten fedezni tudja a magasszintü állat­egészségügyi szakemberekben mutatkozó igényt. Nagyobb üzemeink szakállat­orvost alkalmaznak. A kisebb üzemek, főként a termelőszövetkezetek, amelyek­nek saját állatorvos alkalmazása túl nagy anyagi megterhelést jelentene, az ipar üzemmérnöki szintjén álló állategészségügyi szakembert sem tudna megfelelő­képpen kihasználni. Megállapítható, hogy az intenzív szakosított állattenyész­tő telepeken, vagy üzemekben, kétféle szakemberben mutatkozik máris hiány, amely hiány az üzemek fejlődésével és az újabb telepítésekkel kapcsolatban fo­kozódik. Ezért szükség van: a/ Az illető állatfaj és ágazat specializált állatorvosaira. Ez sürgetően veti fel a szakái latorvosképzés mielőbbi megszervezését egyetemünkön, a diploma meg­szerzése utáni szakosított továbbképzés formájában. b/ Olyan középfokú képzettségű szak dolgozókra, akik telep- vagy üzemág ve­zetői és brigádvezetői szinten, általában a nagyüzemi és főként a szakosított ál­lattartó telepek munkájában, mint az állatorvos közvetlen segítőiként tudnak működni. Ezek kiképzésében főként az állattenyésztési, tartási, takarmányozás­technikai, gépesítési munkakörökre kell a főhangsúlyt helyezni, intenzív állat­egészségügyi gyakorlati oktatással. Az állategészségügynek ezenkívül szüksége van még intézeti laboránsokra is, azonban az ő kiképzésük sem képzelhető el valaminő egyetemi kari szer­vezési formában. Megítélésünk szerint az ilyen szakemberek kiképzése az Állatorvostudományi Egyetemen /egyéb társintézmények bevonásával/ megfele­lő tanfolyamok szervezésével minden különösebb nehézség és jelentősebb anya­gi ráfordítás nélkül megoldható lenne. Javaslat Mivel az állategészségügy felsőfokú képzettségű, egyetemi karon kiképzett ál­lategészségügyi technikusokat nem igényel, de szüksége van az üzemi állator­vos mellett működő, a gyakorlati munkában tevékenykedő állategészségügyi dolgozókra, javasolható ezeknek a szakembereknek képzése szakközépiskolá­ban 14-18 éves korig. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után ezen fiatalok egy része a szakközépiskolák utáni szabályok szerint szakmunkás vizsgát tenne és így válna egy magasabb szintű állategészségügyi szakmunkássá. Ugyanezen szakközépiskolát elvégzett fiatalok egy része jelentkezhetne a továbbiakban a laboránsképző, vagy más jellegű tanfolyamokra és válna laboratóriumi asszisz­212

Next

/
Thumbnails
Contents