Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
sét illeti - bár nem érzem hivatottnak magam a kérdés megítélésére, - mégis úgy vélem jóvátehetetlen bűn volna, hogy tömeges, rutinmunkákkal terhelni őket, kockáztatva Karunk jövője szempontjából oly döntő fontosságú, magasszintű oktató-nevelő munka sikerét. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a gödöllői Állategészségügyi Állomás természetes és szerves része lesz egy kb. 10 férőhelyes, kis állatkórházi részleg is. Megyénk északi területein elhelyezkedő mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek ezt jogosan igénylik. Egyébként e kórház lesz hivatva a gödöllői Agráregyetem állategészségügyi oktatásának gyakorlatait biztosítani. Erre kötelezi megyénk Párt és Tanácsi vezetőit az Agráregyetemhez fűződő hagyományos kapcsolat. Úgy vélem azonban, hogy e kis kórház szűk kapacitása és várhatóan szerény színvonala bizonyosan nem fogja kockáztatni az egyetemi klinika betegforgalmát, amelynek kiszélesítésére, változatos betegellátására még sok egyéb lehetősége is van. Dr. Kéri Miklós igazgató főállatorvos. (Látta Prof. Dr. Horváth, további eljárásra nincs szükség. X. 18., B. Kovács.) 152. Budapest, 1969. június 27. Jegyzőkönyv az Egyetem Tanácsának 1968/69. tanévi hatodik rendes üléséről Iktatószám nélkül Jelen vannak: [...] II. Napirendi pont. Az úi állategészségügyi szervezet működésének tapasztalatai, s ebből az egyetem oktató, továbbképző és kutató munkájára levonható következtetések. Dr. B. Kovács András felkéri dr. Csukás András osztályvezetőt, hogy az új állategészségügyi szervezet működésének tapasztalatairól, s ebből az egyetem oktató, továbbképző és kutató munkájára levonható következtetésekről tartsa meg beszámolóját. Dr. Csukás András bejelenti, hogy a témakört dr. Kádár Tibor főosztályvezető távollétében dr. Banos György osztályvezetővel felosztva ismertetik. Röviden bemutatja, hogy melyek azok a tapasztalatok, amelyek a nagyüzemi állattartás területén jelentkeztek, és melyek azok a feladatok, amelyek még megoldásra várnak. Sertésállományunk 40 %-a és a baromfiállományunk 20 %-a esik a nagyüzemi gazdálkodásra. A háztáji és a nagyüzemi állattartás között járványtan i és egyéb szempontból nagy a különbség. A nagyüzemmel megnőtt mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségek kártétele. A helyzetet nehézzé teszi, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásakor a döntő probléma kezdetben gazdasági, gazdaságpolitikai természetű volt, és csak később merültek fel az állategészségügyi szempontok. A nagyüzemek állategészségügye rengeteg új problémát vet fel. így többek között, pl. más a kezelés az egyéni állattartók háztáji állatai182
