Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
151. Budapest, 1969. május Gödöllőn építendő állatkórház 751/1969. Dr. B. Kovács András Elvtársnak, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Kedves B. Kovács Elvtárs! A Pestmegyei Állategészségügyi Állomás részére Gödöllőn állatkórház építése ügyében tett javaslatára az alábbiakról tájékoztatom: Az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 3.026/1967. számú kormányhatározat előírta, hogy az állategészségügyi intézményeket feladataik ellátására alkalmassá kell tenni. Ennek szellemében dolgoztuk ki az állategészségügyi intézmények fejlesztési terveit és tettük folyamatba az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet, az állategészségügyi intézetek, a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat és az állategészségügyi állomások laboratóriumainak és állatkórházainak bővítését és korszerűsítését. Az állategészségügyi állomásokra háruló feladatok miatt szükségét látjuk annak, hogy valamennyi megyében, így Pest megyében is megfelelő laboratóriumokat, fertőtlenítő állomást és állatkórházakat építsünk. E létesítmények telepítési helyének meghatározása előtt többféle álláspontot kellett összeegyeztetnünk. A laboratóriumi épületeket Budapestre kívántuk telepíteni, a fertőtlenítő állomás a megye bármely központi fekvésű helységében elhelyezhető, az állatkórházak helyéül pedig Ceglédre és Gödöllőre kaptunk javaslatokat. Gödöllőn új állatkórház építését az is nagymértékben indokolja, hogy az Agrártudományi Egyetem hallgatói a helyben felépülő állatkórházban közvetlenül megismerkedhetnek az állat- betegségek elleni védekezés és a beteg állatok gyógyításának alapvető tudnivalóival. A javaslatok mérlegelése alapján - figyelembevéve a Pestmegyei Tanács VB. vezetőinek határozott véleményét - úgy döntöttünk, hogy a ceglédi állatkórházon kívül Gödöllőn építünk új állatkórházat, és ehhez kapcsoljuk mind a laboratóriumi, mindpedig a fertőtlenítő állomási épületeket. Vizsgálat alá vettük azt is, hogy a gödöllői állatkórház az Állatorvostudományi Egyetem állatkórházainak betegállattal való ellátását hogyan befolyásolja. Megállapításunk szerint a megyében 18.624 db ló, 103.260 szarvasmarha, 340.547 sertés, 169.012 juh és 3.214.000 baromfi van. Az átlagos megbetegedéseket figyelembevéve a felsorolt állatállomány ellátásához megítélésünk szerint az Állatorvostudományi Egyetem kórházain felül mind a ceglédi, mindpedig a gödöllői állatkórházra szükség van. Ehhez járul még az Állatorvosi Egyetem állatkórházainak praxisában a Budapest területén lévő állatállomány nem elhanyagolható létszáma is. A fentiek alapján úgy hiszem, hogy a Gödöllőn megépítendő 14 nagyállat férőhelyes állatkórház az Egyetem munkáját nem fogja zavarni. Elvtársi üdvözlettel: Dr. Soós Gábor. 179
