Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
tott malacsúly értékének. Megállapították, hogy a jelenlegi adottságnál megfelelőbb padozat kialakítása lenne szükséges, továbbá, hogy a fűtött fiaztatókban a légtér por és baktérium tartalmát módszeresen csökkenteni volna kívánatos. Kimutatták, hogy keverék takarmányok, főleg nedvesítve bélhurutot idéztek elő, kiváltképpen akkor, ha az etetési idő rendszertelen volt. Számos esetben kifogásolhatónak minősítették az állatok ivóvizét, még a modernnek mondott itatókban is milliós csíraszámot találtak. A Takarmányozástan Tanszék keretében működő Vércsoportkutató Laboratórium a 43.04.05.04. témában bizonyos genetikai adottságok és egyes vércsoport faktorok között mutatkozó pozitív és negatív korrelációkat vizsgálták. Szarvasmarhán kívül a sertés, a juh, a tyúk és a lúd vércsoportokkal folytak vizsgálatok. Szarvasmarhákon végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a magyar-szürke marhában ki lehet mutatni egy vércsoport faktort, amit eddig európai szarvasmarhában nem észleltek. Ez igazolni látszik a magyar-szürke marha keleti eredetét. Ilyen faktort ritkábban magyar-tarka szarvasmarhában is sikerült megtalálniuk. Minthogy az eddigi adatok alapján a magyar-tarka marhából ez a faktor a céltudatos tenyészkiválasztás során eltűnik, arra kell következtetni, hogy a te- nyészkiválasztás eddig nem volt mindig eléggé hatékony. A vércsoportkutatók kifejezésre juttatták, hogy a szarvasmarha vércsoportkutatás jövője a tanszéken bizonytalanná vált, mert a MÉM a gyakorlati vizsgálatokat egyes saját intézeteiben végezteti el. így a nagyszámú adat nem kerülhet tudományos szempontból felhasználásra. A kérdés rendezése mielőbb kívánatos lenne. A 45.02.02.03. keretében a Helmintológiai Laboratórium a parazitológiai immunitás és immuntolerancia terén végzett reményekre jogosító alapkutatásokat. A 45.03.01.02. témában a Gyógyszertani Tanszék a malacok vas-ellátására legalkalmasabbnak látszó vaskészítményekkel végzett vizsgálatokat. Nem tudták megerősíteni azt az eléggé elterjedt felfogást, hogy a koca vemhessége időszakában sok vasat tud tárolni, és a vassal bőven ellátott kocák több és életerősebb malacot hoznának a világra. Vizsgálataik szerint a perorálisan adagolt vasoxalát jól biztosítja a malacok vasellátását, injekciós készítmények használatát akkor látják indokoltnak, ha az állatok emésztőszervi megbetegedésekben szenvednek. A „B” témák közül az Élelmiszerhigiéniai Tanszék a Salmonella Typhimurium fertőzés kórfejlődésével, az enterococcusok ételmérgező hatásával foglalkozott. A Tanszék munkaélettani vizsgálatokat végzett a húsvizsgáló állatorvosok objektív és szubjektív vágócsarnoki munkakörnyezeti tényezőinek megismerésére. Megállapították, hogy a gépesített húscsarnokokban a zajszint nagyobb a megengedettnél, 17 állatorvos közül 2 részleges, 2 pedig csaknem teljes hallás-zavart szenvedett. A húsvizsgáló állatorvosok figyelme a munkakezdés után 20 perc múlva csökken, ez a szellemi elernyedés kb. 10 percig pszichológiai módszerekkel kimutatható. 150
