Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)

Bevezetés

segítséget nyújtott a Főiskola MSZMP- és KISZ-szervezete. A KISZ-tagok a legöntudatosabb hallgatók közül kerültek ki, akik igyekeztek Főiskolánk hallgatóságát átfogni- és politikai tisztánlátásukat kialakítani."4 * (Évkönyv. 1957/58)

„Az 1956/5 7-es tanév októberében a Főiskola sem maradt mentes attól a nyugtalanságtól, zűrzavartól és ellenforradalmi propagandától, amely az országban megnyilvánult, bár a dolgozók és hallgatók higgadt viselkedése megmentette az intézményt a nagyobb rendzavarásoktól. ... A politikai konszolidáció során a főhatóság fegyelmi vizsgálatot indított, és ennek alapján felmentette és elbocsátotta állásából Urbányi László igazgatót, ... . Kómái Gyula tanszékvezetőt és három további oktatót. A nyugalom csakhamar helyreállt ...”:.(200 éves a magyar állatorvosi felsöokt. 1987)

„Az egyetemi életben a politikai konszolidáció lassabban következett be. mint a társadalmi élet más területein. Az 1956-os eseményekben, különösen annak első szakaszában az egyetemi oktatók egy része is aktiv szerepet játszott. Az Állatorvos- tudományi Főiskolán 1956. november 2-án került sor a „forradalmi bizottság” megválasztására, politikai irányvonalát a főiskolai MSZMP-szervezet megalakulásáig zavartalanul vitte és nagyrészt meg is valósította"/ (Hajnóczkyné, 1989)

Az u n. „konszolidáció” véghezvitelét az MSZMP Politikai Bizottságának az egyetemek káderhelyzetével kapcsolatban hozott határozata szabta meg: „az egyetemek és főiskolák csak akkor lesznek a szocializmus építésének szilárd bázisai, ha a professzorok és oktatók zöme a szocializmus építésének önzetlen híve. E cél elérése érdekében megfelelő képzettségű kommunista vagy politikailag szilárd pártonkívüli szakembereket kell bevinni azokra a területekre, ahol erre szükség van"6. Valójában tényleges konszolidáció helyett a személyi kultusz formai tradícióit elhagyva, közben egyre erősödve tért vissza a párt irányító szerepe. A 28.697/1959. évi MM bizalmasan kezelendő, felvételi vizsgákat szabályozó körlevele világosan fogalmazott, amikor pluszpontszámokkal és felvételi kivételekkel pozitív diszkriminációt hajtatott végre a párt hívei vagy potenciális támogatói javára. Ennek szellemében készültek el a személyi minősítések [380, 402.] is. A személyzetről kitöltendő űrlapok 111. pontjában 1-8-ig sorszámmal jelölték a származást (munkástól osztályidegenig), alkalmazásoknál 1 -9-ig az „eredeti” foglalkozást (munkástól tanulóig). A cél jól érzékelhető az 1958/59. évi főiskolai évkönyv bevezető tanulmányából. (Pozsonyi, 1960)

A felsőoktatási politika a kivizsgálások és retorziók mellett 1957-től kénytelen volt lényeges engedményeket is tenni. így hatálytalanítottak az egyetemi doktorátus megszüntetését kimondó 1951/26. sz. tvr.-et, és visszaadták a doktorrá avatás jogát. Törvénytervezet készült, amelyben szerepelt többek között a Tudományos és Felsőoktatási Tanács létrehozása is a kutatási és oktatási feladatok elvi irányításának összehangolására. Ezt végül még 1957-ben meg is alakították.

Jellemző, hogy a teljes tervezet a tárcavéleményezési eljárás során éppen az FM politikai aggályai miatt nem kerülhetett a kormány elé. Végül az 1961. évi 111. törvény határozta meg a felsőoktatási intézmények típusait, de az oktatás egységes irányitásának terve a szaktárcák (FM, EüM) ellenállásán megbukott. Az FM az agrár-felsőoktatás vezetőinek

' i. m. 14. p

i. m. 106. p.

6 i m.107. p.