Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/l. (1945) 1946-1952 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2002)
Forrásközlés
86.1Dátum nélküli Marek Józsefet Kossuth díjra terjesztik fel 334/1948. Tekintetes Egyetemi Tanács! Az Állatorvos-tudományi Kar kéri a Tanácsot, hogy a köztársasági elnök úrnál tegyen olyan irányú előterjesztést, hogy Marek József dr.-t karunknak, illetve a József Nádor Műegyetem állatorvosi osztályának nyug. ny. r. tanára a Kossuth díjjal tüntettessék ki. Marek József dr. a magyar tudományosságnak egészen különleges helyet elfoglaló kiválósága, akit tudományos és szakirodalmi munkássága révén minden világrészben, az összes kultúrállamokban ismernek és becsülnek. Hogy a hazai szélesebb körök nevét és személyét aránylag kevésbé ismerik, annak az az oka, hogy Marek nem szereplő, hanem a dolgozó tudósok közül való. Marek József tiszteletbeli doktora a József Nádor Műegyetemen kívül az Utrechti, lipcsei, és szófiai egyetemeknek, a hannoveri állatorvosi főiskolának, tiszteleti tagja az angol Royal College of Veterinary Surgeons-nek, az északamerikai, a svéd, a finn, a görög és a jugoszláv állatorvos egyesületeknek. A Magyar Tudományos Akadémiának is tiszteleti tagja és az 1940-45. években a matematikai és természettudományi osztály elnöke. Tudományos munkássága rendkívüli terjedelmű és éppen olyan nagy jelentőségű. Hogy csak a fontosabbakat említsük: elsőnek írta le a később külföldön róla elnevezett baromfibetegséget, foglalkozott a tenyészbénaság idegkórtanával, a bélfodor osztóerek elzáródásának következményeivel, megoldotta az eddig elemi csapásként pusztító mételykor biztos gyógyításának kérdését, biztos alapokra helyezett számos klinikai vízsgálóeljárást stb. Ami pedig munkásságának közvetlen, anyagiakban is kifejezhető, gyakorlati vonatkozásait illeti, arra vonatkozólag csak azt az adatot említjük, hogy egyedül a májmételykór gyógyításának kidolgozásával a magyar nemzetgazdaságnak eddig sok millió forintnyi értéket mentett meg. Szakirodalmi munkássága páratlan. Hutyra Ferenccel együtt írt állatorvosi belgyógyászati kézikönyve, három hatalmas kötet, amelynek utolsó kiadásaiban más munkatársai is részt vettek, a magyar kiadáson kívül 1945-ig 9 német kiadásban jelent meg. Lefordítottá minden kultúmyelvre: az Egyesült Államokban 3, Angliában további 3 kiadás jelent meg, az utolsó kiadás a második világháború végén, a cári Oroszországban két kiadást ért meg. a szovjet kormány pedig hivatalos kiadványként több ízben is kiadta. Európai Spanyolország és a latin-amerikai államok két spanyol kiadásban ismerik, van azután egy olasz és egy török fordítása is. Ez a munka, amely az állatorvos-tudomány „standardműve” nemcsak szerzőinek nevét tette világszerte ismertté, hanem a magyar nemzetnek és a magyar névnek is olyan megbecsülést szerzett, mint amilyent egyetlen más magyar tudós munkája sem. Budapest felszabadulásakor az orosz parancsnokság kiküldöttje azonnal felkereste és üdvözölte, nemrégen pedig Argentínából küldtek részére üdvözlőiratot. A Kar meggyőződése, hogy a Kossuth-díjjal való kitüntetés Marek Józsefnél érdemesebb férfiút nem érhet. 85
