Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/l. (1945) 1946-1952 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2002)
Forrásközlés
Dr. Manninger Rezső köszönettel veszi az egyetem nevében a felajánlást és ígéri, hogy az intemátust az állatorvostan hallgatók és az állatorvosok egyetemi hallgató gyermekeinek érdekében ki fogják fejleszteni. A közgyűlés köszönettel vette tudomásul. [...] A továbbiakban az elnök előterjesztésére a közgyűlés kimondja, hogy két érdekképviselet nem lévén indokolt, az Egyesület mint ilyen feloszlik, tagjai csatlakoznak a szakszervezethez, amely ezen alkalommal tudományos szakosztályt létesít. Az elnök kérésére a közgyűlés megadja a felmentvényt úgy neki, mint a főtitkárnak. [...] 75. [Budapest, 1947. augusztus] Méhes György előterjesztése húshygiéne tárgyú doktori értekezési témák kiadására 674/1947. Azon kérelemmel járulok a Tanári Karhoz, hogy határozatával engedélyezze részemre a húshygiene tárgykörébe vágó doktori értekezési témák kiadását és elbírálását, továbbá azt, hogy a fő és melléktárgyú doktori szigorlatokra meghívást nyerjek. Ezen tárgyból már több éve nem volt módja a jelentkezőknek doktorálni, részben a háború miatt, részben pedig azért, mert elődöm az utolsó években nem adott ki értekezési témát. Nekem eddig, mint előadónak nincs engedélyem, bár elődöm, mint előadó is adott már ki értekezési témákat. A tárgy’ tudományos továbbfejlesztése érdekében /mivel elég téma és arra érdemes jelentkező is van/ kémem kell a tanári kart arra. hogy amennyiben ez szabályokba nem ütközik, kérelmemet tegye magáévá. Kartársi üdvözlettel: dr. Méhes György a húshygiene előadója, szfőv. állatorvos tanácsos. 76. Budapest, 1947. augusztus 1. Nyiredy István fegyelmi ügyéről Iktatószám nélkül Jegyzőkönyv a Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának 1947 évi augusztus 1-én 1 órakor Budapest II. Vörös Hadsereg útja 23. sz. alatt tartott 1. sz. rendkívüli ülésről.. Jelen vannak: [...] Tanácsjegyző előadja, hogy Nyiredy István főisk. nyilv. r. tanárt a Győri Népbíróság népellenes bűntett miatt két és félévi fegyházra ítélte, de állásvesztés-büntetésének mellékbüntetésként való kiszabását mellőzte. A vádlott ugyanis különleges szaktudásánál fogva pótolhatatlan űrt hagy maga után tudományos életünkben és így szakembereknek az ország talpra állítása szempontjából való fokozott fontosságát szem előtt tartva, a Népbíróság nem akarja a vádlottat megfosztani attól a lehetőségtől, hogy szabadságvesztés-büntetésének kitöltése után szaktudását újból a köznek szolgálatába állíthassa. 79
