Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/l. (1945) 1946-1952 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2002)
Forrásközlés
Alábbiakban közlöm Dékán Kartárssal a kiértékelés általános szempontjait: a/ A vizsgák előkészítése: meg kell nézni milyen volt általában a politikai előkészítés, mennyire volt tudatosítva a vizsgák harci jellege, a Pártkongresszusra készülés szempontja oktatóink és a hallgatóság között. Az ellenőrzés megszervezését is bírálat tárgyává kell tenni, külön elemezve a tanszemélyzet, a tanulmányi osztály, a Párt és a tömegszervezetek, illetve az FM Felsőoktatási Osztályának ilyen irányú munkáját. Meg kell nézni, hogy a jó, vagy rossz vizsgaterv, a csoportbeosztás szerinti vizsgáztatás elősegítöje, vagy' hátráltatója volt e a vizsgaeredményeknek. b/ A vizsgatárgyak oktatása a félév folyamán. E kérdésen belül főleg az alábbi szempontok legyenek irányadók: jegyzetek rendelkezésre álltak-e, mikortól, a jegyzetek általános értékelése, hozzájárultak-e a folyamatos tanulás megteremtéséhez. Az előadások rendszeres megtartása, illetve az esetleges rendszertelenségek. / tanrend gyakori változtatása, óraelmaradások / milyen hatással voltak a tanulmányi fegyelemre és ezen keresztül a vizsgaeredményekre. Milyen volt a félév során a hallgatók felé az oktató-nevelő munka, ezen belül döntően a munkás és paraszt -hallgatókkal, a szakérettségizettekkel, illetve az I. évfolyammal való foglalkozás kérdését kell bírálat tárgyává tenni. A hallgatóságnak a tanuláshoz való viszonya: mennyiben sikerült elérni a folyamatos tanulást, hol volt továbbra is kampányszerű, egyéni és csoportos konzultációk, a félévközi reagálások /kisvizsgák/ mennyiben járultak a tanulmányi fegyelem megszilárdításához. A tanulmányi fegyelem általános kérdései, hiányzások és ellenőrzésük. Foglalkozzék e fejezet a fennálló objektív nehézségekkel is. /Egyes karokon az új tanulmányi rendre való áttérésből adódó túlzsúfoltság a tanulmányi és vizsgarendben, az oktató munka helyzete terén fennálló hiányosságok./ c/ A vizsgáztatás módszerei: Általában milyen módszereket alkalmaztak a karon /egyéni vagy csoportos feleltetés, kik voltak jelen, a kérdés feltevésének módja, gondolkodási idő biztosítása, stb./ Külön kell foglalkozni az írásbeli vizsgákkal, a realitás szempontjából, figyelembe véve a mutatkozott lazaságokat és csalási lehetőségeket, d/ A vizsgák értékelése: Általában mennyire tekinthetők reálisaknak az eredmények, hol mutatkozott meg liberalizmus, vagy maximális kívánság. Fel kell vetni esetleges „álobjektív” hangulat kérdését is, ami a vizsgáztatók között itt-ott megnyilvánult olyan formában, hogy pl. „DISZ funkcionárius, nem ért rá készülni” vagy „munkásgyerek, nem volt alkalma megtanulni”. Külön kell értékelni a munkás és dolgozó paraszt fiatalok, a szakérettségizett hallgatók tanulmányi eredményeit, utóbbiaknál korábban kiadott rendeletem szempontjai szerint. Térjen ki a jelentés arra is, hogy a funkcionáriusok milyen tanulmányi eredményt értek el, továbbá, hogy a vizsgáztatás során mint ellenséges megnyilvánulás nem merült-e fel olyan rémhír, hogy a vizsgáztatások során - különösen a marxizmus-leninizmus vizsgáknál - „értelmiségellenes” vonal érvényesül, e/ Fel kell vetni még: a hallgatóságnak a vizsgaidőszak alatt tanúsított általános magatartását, a tanulmányi osztály időközi értékelő és mozgósító munkáját, a DISZ munkáját /felvilágosító, a hallgatóságot mozgósító, instruáló munka, hiányosságok/. 156
