Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/l. (1945) 1946-1952 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2002)
Forrásközlés
anyagi helyzetnek tekintették. Igen rosszul hangzott, hogy ’“szakmailag gyenge, de állatorvosnak megfelel”. Az ilyen egyénekben téves nézet alakulhat ki, ami az utóbbiakban a lemorzsolódásnak lehet majd az oka. A beiskolázás egyik igen súlyos hiányossága az volt, az egyetemi tanulmányokat folytami akaró hallgatókat nem világosították fel helyesen a különböző karokon folyó életről. Rossz felvilágosító munkának tudható be az a tény, hogy igen gy akran kiérződött, hogy a jelentkező a jó kereseti lehetőség miatt ragaszkodik görcsösen az állatorvosi pályához. Nem világosította fel a jelentkezőket senki, hogy az állatorvosi szolgálatot is államosították, stb. Mindent összefoglalva a felvételi albizottság elég zavartalanul és kellő egyetértésben igyekezett jó munkát végezni. [...].A felvettek osztályösszetételére nézve eredményesen segítségére lesz - a jelenlegi gyengébb szakmai színvonal ellenére is - a jobb tanulás biztosításának. II. bizottság. 1/ A felvételi vizsgák előkészítése: a felvehető hallgatók kiértesítése nem történt meg kellő időben, úgy hogy ez oda vezetett, hogy még a felvételek utolsó napjaiban is futottak be felvételi jelentkezések az Agrártudományi Egyetem Központjába, ami a felvételi bizottságok munkáját zavarta. [... ] 4/ Politikai felkészültség: e tekintetben a közgazdasági és mezőgazdasági gimnáziumok [?] általában jobb munkát végeztek, mint a humán gimnáziumok. Helytelennek tartom [azonos] községbelieknek egyszerre való behívását. 5/ Különösen munkás és szegényparaszt értékes káderek kerültek a bizottság elé, akik minden bizonnyal az egyetemeken felmerülő problémáikat és előrehaladásukat jól meg fogják tudni oldani. Egyébként helyesnek tartom a felveendő hallgatókkal való személyes foglalkozást és a DISZ tagok jelenléte a bizottságban már csak azért is fontos, mert értékes támpontokat kapnak a hallgatók későbbi foglalkozást illetően. Dr. Egyed Miklós III. bizottság. A bizottság munkáját nagyban elősegítette az a tény, hogy a kerületi pártbizottság, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Osztálya megbízottai által támogatta a bizottság munkáját és a bizottságban a munkáját hasznos szempontokkal kiegészítette. A VKM által megadott kategóriák a szociális származásra vonatkozólag hiányosak voltak, amennyiben egyeseket csak erőltetve lehetett kategóriába sorolni, azon kívül a különféle nyomtatványokon a kategóriákba való sorolás módja nem egyeztetett. így pl. az egyik helyen csak dolgozó paraszt kategória volt és így nem nyílt alkalom a szegényparaszt és a középparaszt megkülönböztetésére.[...] A felvételre jelentkezők tárgyi felkészültsége általában elég gyenge volt annak ellenére, hogy többségük igen élénk eszű, gyors felfogású, értelmes. [...] A politikai képzettségük szintén meglepően gyenge, sokak előtt a Nagy Októberi Forradalom előzményei sem voltak világosak. Hibának tekintjük azt, hogy az FM-ből kiküldött elvtárs nem volt tájékozva az egyetemi oktatás, a nyújtandó szakképzettség, a végzendő szakmai feladatok részleteiről. így pl. egy esetben a jelentkező kartársat úgy igyekezett rábeszélni az állattenyésztői szakra, hogy majd ott mesterséges megtermékenyítés technikai keresztülvitelével foglalkozhat. Dr.Szigeti János s. k.. Kemény Ervin s. k. 140
