Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

72

adnia. Másrészt a professzor azoknak a hallgatóknak a névjegyzékét adja át a kovácsnak, akik másnap nála alkalmazást kapnak .

5. Azok a patkók, amelyek a pata rossz formája vagy valamely sérülése miatt a szokásostól eltérő formát kell hogy kapjanak és amelyeknek feltevése különleges ügyességet és elővigyázatosságot igényelne, ezeket a patkókat vagy maga a "tankovács" kell hogy készítse, vagy az ő felügyelete alatt egy olyan hallgatója, akit ő erre alkalmasnak tart, vagy akinek erre való kiképzését ő jónak tartja, hogy így elérjük, hogy lassanként valamennyi hallgató megszerezze a szükséges készséget.

6. Valahányszor egy különleges vagy fontos eset fordul elő, olyan, amely szokatlan patkó felrakását igényli akár ló lábára, akár valamely más állat lábára a patkolószfnben, akkor a "tankovács" azonnal jelentse ezt a professzornak, és mindazon hallgatókat akik,a közelben tartózkodnak és akiket nem köt le valami fontos munka, mindezeket hívja oda. A "tankovács" ezután az összegyűlt hallgatóság előtt mutassa be az esetet az alkalmazandó eljárással alaposan és érthetően és mindjárt mutass^ is be azt gyakorlati kivitelezésben .

7. A patkolás gyakorlati tanításánál a "tankovácsnak" segítségül szolgáljon két olyan kovácssegéd, akit az egyetem fizet, ezeket pedig mindenkor sok közül válasszák ki, a professzor által kijelölt napon a kovácsmúhelyben megtartott próbán.

Itt a professzor jelenlétében bebizonyítják készségüket, ügyességüket. Ekkor a választást a professzor hagyja jóvá. Neki a két intézeti istállószolga is rendelkezésére áll, hacsak valami fontos dolguk miatt a professzor előzetes