Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

32 C. Az asszisztens kovács, azaz a tanító patkoló kovács. Le­gyen egy belőle és legyen egy kovácslegénye. A tanító kovács legyen végzett állatorvosi kovács, mind­két hazai nyelvet a lehető legjobban ismerje a használat szintjén, kinevezése az intézet igazgatójának javaslata alapján történjék, ahogy a korrepetitoroké. A tanító kovács feladata legyen: A patkolási gyakorlat tanítása, asszisztálás a sebészeti műtéteknél. Tisztsége két évig tartson, viszont hasonlóan a fentiekhez, legfeljebb még egyszer két évre lehessen megerősíteni. Mind a tanító kovács, mind az ő segédje fizetést kapjon, úgy azonban, hogy az előbbi az Állatorvosi Intézet kovács­műhelyének használatáért semmiféle évi díjat ne fizessen, mint ahogy ez eddig volt, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez mindig az intézet kárával történik, minthogy az ilyen díjat fizető kovácsmester más kovácsmunkákat is kénytelen elvállalni, hogy a díjat meg tudja fizetni. A fizetéssel bíró kovácsmester viszont - mivel díjat fizet­nie nem kell - , a patkoláson kívül semmiféle kovácsmunkát elvégezni ne merészeljen, csakis a számára kijelölt tan­tárggyal foglalkozzék, amit eztán könnyen meg is tehet. A 3. pontra vonatkozóan: Milyen fizetés illeti meg az egyes oktatókat? Minthogy az állatorvostudomány tanárai, mint ilyenek, Bécsben kisebb fizetést élveznek, mint az orvosi kar tanárai, akik ál­talában évi 2000 ft (jövedelemmel) rendelkeznek, ezért Pesten ugyanezt az elvet kell követni.

Next

/
Thumbnails
Contents