Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)
Forrásközlés
79 A Királyi Helytartótanács nem látja tisztán, hogyan tudná Diz- tosítani, hogy a seborvosok sűrűbben járjanak be az egyetemre a vizsgák letételére, hacsak rendeletet nem hoz az előírt kétéves tanfolyam látogatásáról. 45. Buda, 1792. júl. 27. Az orvostanhallgatók tanulmányi és vizsgakötelezettsegenek újraszabályozása. Cons. No. 15722. Figyelembe véve, hogy a királyság sok törvényhatósága a kegyes királyi rendelkezések szabályai ellenére az 1770, 1773, 1777, 1786 és 1787 évekből csak azokat ismeri el orvosnak, akik megelőzőleg azt diplomával bizonyítani tudják és a szülészetben és az állatorvoslásban is jártasak, és így a seborvosokat kérvényükkel megelőzik. Fizetést pedig csak akkor kap a jóváhagyott seborvos is, ha a vizsgákat sikeresen letette. A Királyi Helytartótanács ezennel a királyság egyetemének törvényhatósági jogot ad, hogy meglegyen a mód seborvosok kibocsátására. Azon okból kifolyólag, hogy sokaknak az előzőleg levizsgázott és a Királyi Egyetemtől kibocsátott orvosok közül a királyságban használt nyelvek egyike az anyanyelve, nem tudják részleteibe menően is személyes tudásukat helyesen előadni a nyelvi akadályok miatt. Ezzel kapcsolatosan minél gyorsabban tárják fel az okokat a jóvá nem hagyott seborvosok ügyében, megjelölve az indokot, amely miatt ez a fontos ügy elhúzódott. Azok pedig, akiket a felsorolt előírások ellenére még nem ismertek el, a Helytartótanács 1788. október 30-i 3003. sz. utasítása szerint 1793.március végéig tegyenek nyilvános vizsgát az egyetemen. Ezen kívül kötelezzék őket, hogy a szú1 t és állatorvoslás nyilvános .anfolyamára jelentkezzenek
