Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)

Bevezetés

7

latorvostörténeti szempontból fontos iratait dr. Bélay Vilmos gyűjtése alapján már jól ismertük, így az eredeti kötetet ezekkel az iratokkal kiegészítve állítottuk össze forráskiadványunkban .

Tisztában vagyunk azzal, hogy e korszakhoz is még számos más közgyűjteményből válogathattunk volna iratokat. Fontos dokumentumok vannak a Helytartótanácsi levéltár /C-67/, a Regnicolaris levéltár /N-106/ anyagában, de különböző kézirattárakban is. Ezeket a forrásokat részletesen felsorolta Szögi László az egyetemi levéltárat bemutató repertóriumának függelékében. Vo: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787-1972. Bp. 1985. 177-200. p. Mivel azonban e források nem döntő mértékben módosították volna a dokumentumok alapján kialakult képet, mi - ameny- nyire lehetett - az eredeti válogatáshoz, Tolnay Sándor profesz- szor összeállításához kívántunk ragaszkodni, hogy az intézet szemszögéből világíthassuk meg mai egyetemünk működésének első három évtizedét. Ami a korszakhatárt illeti, a kötet utolsó bejegyzése 1816. dec. 3-án kelt, Tolnay Sándor professzor pedig 1818. ápr. 25-én halt meg. Egy esztendő eltéréssel ezek az iratok tehát az ón. "Tolnay-korszak" dokumentumai, s mint ilyenek kerek egészet képeznek. 1818-ban az intézet történetének új fe- jezete kezdődött.

A forrásközlés mód.iáról ás a szerkesztésről

Az eredeti protocollum kötet 111 folio terjedelmű, német és latin nyelven kézzel írt iratból áll. A kötetbe néhány, az eredeti méretnél kisebb feljegyzést is bekötöttek. A^ íratok nyelve 1787-től 1790-ig német, II. Oózsef halála után a feljegyzések végéig latin. Az iratokat eredetileg nyilván az érkezés vagy elintézés sorrendjében gyűjtötték, illetve jegyezték be a pro- tocollumba, így azok nincsenek szabályos időrendben. Esetenként