Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)
Forrásközlés
174 Fontos megjegyezni, hogy megfigyelték, ha nagyobb mennyiséget vesznek a higanyból, az ember teste megkövéredik. így, ha a lovakat ezzel a higanyos kenőccsel bekenik, rosszabb legelőn is csodálatosan meghíznak. Vajon ugyanolyan eredményt ér el az általam készített kenőcs, melyben az alapanyagok keverése más mennyiségben történik, mint ahogy azt az említett földműves tette? Már 1808-ban kísérletek folytak a tek. vármegye több helységében, ahol akkor igen nagyfokú rühesség lépett fel. 1809-ben Csorna nevű helységben, Tamásiban, Himódban és más helyeken, ahol a száraz rühesség mellett még ennek nedvedző változata is előfordult. Ezeket az általam készített kenőccsel kentem be az ottaniak jelenlétében, és úgy találtuk, hogy a kevésbé fertőzött lovaknál első, a jobban fertőzötteknél a második, és az előbb említett módon harmadszor való bekenés után a rühesség megszűnt. A hatás ugyanaz volt, mint azé a kenőcsé, melyet Takács István földműves titokban tartott. Meg is írtam neki, hogy színben és összetételben a két kenőcs egyforma. A rühesség gyógyítására vonatkozóan még további kísérleteket kell elvégezni. Hell . . . Sopron megye orvosa 135 . Buda, 1810. máj. 1. A Helytartótanács állásfoglalása az intézeti kovácsműhely bérbeadásával kapcsolatban. Cons. No. 7621. Az Állatorvosi Intézet professzora az Egyetemi Tanács által jan. 12-én 5. számon olyan jelentést küldött be, hogy még a
