Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)

Forrásközlés

160 122. Buda, 1808. szept. 27. A Helytartótanács Tolnay professzor szakvéleményét kéri egy, a Sopron megyei orvos által feltalált rühességet gyógyító kenőcsről. Cons. No. 21540 Azon esetből kifolyólag, hogy Sopron vármegye orvosa a lovak közt fellépő rühességet egy kobaltot tartalmazó kenőccsel sikeresen gyógyította. A fent említett orvos hivatalos jelen­tését idejében átadják az Egyetemi Tanácsnak. Ezt azért enge­délyezi a Kir. Helytartótanács, hogy az Egyetemi Tanács a Kir Tud. Egyetem állatorvos professzorát felkérje, hogy miután tisztázta a rüh fajtáját /mert többféle van/, pontos és ismé­telt kísérleteket végezzen a mondott kenőccsel, és adjon tá­jékoztatást a kísérletek eredményéről. Ha itt beválik, a ke­nőcs használatát általánossá tehetik. 123. Pest, 1808. okt. 8. Tolnay professzor az intézetben elvégzett vizsgálatok alapján kedvező szakvéleményt ad Pán Máron evangélikus lelkész által feltalált szerről, és nevezett részére jutalom megadását ja­vasolja. Tisztelt Orvosi Fakultás! A kegyes és kiváló Kir. Helytartótanács 1807. jól. 28-án 15446 sz. kiadott utasításának megfelelően Pán Márton tóth-prónai evangélikus lelkész szerét, melyet a szopornyicában megbetege­dett lovak gyógyítására ajánl, kísérletekkel ellenőriztük. Ezt a betegséget mi larynxnak vagy mucosus betegségnek, magyarul takonykórnak hívjuk. Az e betegségben szenvedő lovakkal a Kir. Egyetem Állatorvosi Intézete mindenképpen el akarta kezdeni a

Next

/
Thumbnails
Contents