Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)
Forrásközlés
116 adott kir. rendelet szerint a kovácslegények az állatorvosi ismeretek elsajátításához könnyen kaphatnak gyakorlati segítséget a lovak patkolását illetően a kovácsmestertől, aki mindennapos munkája során az állatkórházban naponta ‘találkozik olyan esetekkel, mint a pata betegségei: érzékenység,fájdalom és a lábak húzása. Neki kell a kétkezi munkát elvégezni, és ha nincs állandóan az Intézetnél, nincs aki a lovak patkolását elvégezze. Alulírott nem talál más módot az állatkórházban, hogy a kovácslegényeket a patkolás helyes módjára kioktassa . 2. A számítások szerint egy kovácsműhely felállítása a hozzátartozó vasszerszámokkal együtt 176 Ft 54 kr-t tesz ki. Javaslatom szerint ezt a kiadást a Fakultás vásárlásaihoz lehetne sorolni. A patkolókovácsnak mindaddig, amíg rendszeres fizetést nem kap, jutalom címén évente 200 Ft-ot kellene biztosítani azért, hogy a kovácslegényeket patkolásra tanítja, és * munkát végez az állatkórházban is. Javaslom, hogy vegyen részt a diákok fegyelmezésében is. Mindez az Állatorvosi Intézet tekintélyének megnövekedését eredményezné. A rendszeres fizetéssel járó patkolókovácsi vasművesi állás - magam is úgy gondolom - a jelentéktelenségből az Intézetet hírnévre emelné és a bécsi Császári Állatorvosi Intézet szintjével egyenrangúvá tenné. 3. Ha a javasolt Hangéi nevű mester ezt a kovácsi állást a vele kapcsolatos patkolás tanítással együtt nem fogadná el, meg fogom kérni a Császári és Kir. Intézet professzorát és igazgatóját, hogy az állatkórház részére küldjön valakit, aki ebben a mesterségben jártas, és a hazai nyelveket is beszéli. Végül a kötelező tisztelettel maradok a kegyes Egyetemi Tanács alázatos és engedelmes szolgája Tolnay Sándor állatorvos profeszszor.
