„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

GYÖRFFY GYÖRGY: SZENT ISTVÁN A KOR KELET- ÉS NYUGAT-EURÓPÁJÁBAN

elő, hanem gazdasági előnyöket is ért el. A zarándokokat kereskedők is követték, és István táguló szemhatárral a pénzverést is szilárd alapokra helyezte. A pénzverésben bajor, regensburgi mintát követett a féldénárok, obulusok verésével, míg az adóztatás bevezetésével bizánci mintát követett. 42 éves uralma elég időt adott számára, hogy a Nyugatot és Bizáncot, valamint Kijevet és Itáliát összekötő út kereszteződésében szilárd állam alapjait rakja le. Sajnos Imre fia és utóda idő előtti halála és trónkövetelő rokonok harcai pogánylázadást szakasztottak az országra, amit a mellőzött Vazul utódai csak Szent László keménykezű uralmával és Könyves Kálmán bölcsességével tudtak helyrehozni. Végül is a Kárpát-medencében sikerült megalapozniuk az ezeréves Magyarországot, mely a tatár és török dúlás után a két kommün következményeitől megrogyasztva próbálja fejét fenntartani. Kelet és Nyugat egyesülését hazánkban a Szent Korona egyesítése jelképezi a görög készítésű abroncskorona és a latin felsőrész összeszerelésével, mely 1074 és 1100 közé tehető, de önmagában is páratlan módon szimbolizálja a 2000. év táján az egyesülés felé törekvő Európát.