„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

Sokoldalú tevékenysége közül említést érdemel, hogy a várostörténeti ku­tatások támogatásában, segítésében is jelentős szerepet vállalt. O és munkatársai tevékeny közreműködését is ki kell emelnünk Károly János megyei és városi mo­nográfiájánál. Moenich közlései - sokszor Magyar Károly álnéven - elsősorban a Székesfe­hérvári Hírlap címmel megjelenő, függetlenségi politikai irányzathoz csatlakozó sajtóorgánumban láttak napvilágot. A város egyik legjelentősebb politikai közlö­nye - Tóth Artúr laptulajdonos, felelős szerkesztő vezetésével - a Székesfehérvári Függetlenségi Kör véleményét képviselte. A napilapok mellett, a folyóiratok csak jóval később jutottak szerephez. A Rexa Dezső nevéhez kötődő Közlemények Dunántúl Történetéhez csupán egy éven át tudott létezni, s alapításának évében, 191 l-ben megszűnt; összesen négy szám lá­tott napvilágot. Rexa hamarosan távozott a városból, s Árva vármegye, utóbb Fejér, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoki tisztét töltötte be. Ér­deklődési köre sok szempontból megegyezett Moenich Károlyéval; elsősorban verseket, irodalmi tárgyú írásokat közölt. Sokat foglalkozott a magyar színészet történetével, egyik jelentős munkája A Székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán 1819-1828 című írás. 10 A várostörténet feltárásával egy időben indultak meg a Fejér megye közsé­geinek történetét feldolgozó munkák is. Károly János Fejér vármegye története című műve előtt - amely a megye településeit, egykori mezővárosait, községeit és ve­lük együtt az elpusztult települések történeti adatait is tartalmazza, - a történeti kutatások részben az 1874. augusztus 14-én alakult Fejérmegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi s Régészeti Egyesülethez kötődtek. Az egyesület Hattyuffy Dezső egyleti titkár szerkesztésében 1885-ben és 1893-ban évkönyveket is megjelen­tetett." Ugyancsak Hattyuffy Dezső nevéhez községtörténeti munkák is kötőd­nek, ő írta Moha község történelmi vázlatát, amely 1883-ban látott napvilágot. E munkát előzte meg Kereskényi Gyula, Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) történeti vázlata című tanulmánya, mely Székesfehérváron jelent meg 1874-ben. 1­Az önálló kötetek mellett érdemes említést tenni a folyóiratok szerepéről is. Rexa Dezső már említett 191 l-es folyóirat kísérletét követően történelmi tárgyú folyóiratra évtizedeket kellett várni. A Székesfehérvári Szemle, a Székesfehérvári Napló havi mellékleteként az 1910-ben alakult Fejér vármegyei és Székesfehér­vári Múzeumegyesület közleményeként Marosi Arnold múzeumigazgató szerkesz­tésében 1931 januárjában látott napvilágot. 13 Az első időszakban havonta megje­lenő közlöny elsősorban régészeti feltárások eredményeiről tudósított, de találha­tunk benne községtörténelmi adatokat, kultúrára, irodalomra és művészetre vo­natkozó írásokat, múzeumi értesítőt, kisebb közleményeket, hivatalos tudósításo­kat tartalmazó rovatokat is. 1933-ban már összevont számok jelentek meg. 1934­től Dolgozatok Székesfehérvár és Fejér megye életéből alcímmel a Fejérmegyei és Szé­kesfehérvári Múzeumegyesület kiadványa lett. A negyedévessé vált folyóiratban,

Next

/
Thumbnails
Contents