„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
SZEMÁN ATTILA: BÁNYAPÉNZEK, RÉZ VÁLTÓPÉNZEK, SZÜKSÉGPÉNZEK A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XVIII. SZÁZAD ELEJÉIG
16. kép: Lipótvári labanc kétoldalas szükségpénz, 1705. Magyarországon az is fontos lehetett, hogy a latin felirat nem bántotta a labanc oldalon álló magyarok nemzeti érzelmeit. Numizmatikai megfontolások alapján is kedveltebb az egynyelvű érem bár léteznek bilingvisek is - és a helyőrség parancsnokának neve is beleillik a szükségpénz éremképébe. Ezírásában a Leopold-Schwarzenau jelent meg. Ez utóbbi alkalmasint toll- vagy nyomdahiba lehet, s Huszár valódi véleménye az előzővel egyezhetett. Részemről úgy gondolom, hogy amíg hiteles egykorú iratokban nem bukkanunk rá a biztos magyarázatra, nehezen választhatunk Erdy két variációja között. Igaz, hogy a kuruc korban - úgy ahogy a közéleti tevékenység más területein - az érmeken is szívesebben használták általában a latin feliratokat. Ez előkelőbb volt; de 16. kép: Lipótvári labanc kétoldalas szükségpénz, 1705. zel szemben viszont az is igaz, hogy a katalógusban szereplő többi szükségpénzen nem jelenik meg a katonai parancsnok neve, csak az erődök nevére utal a helyben készült veretek egy része, Várad esetében a német elnevezés rövidítése is előfordul. Sőt Lipótvárt a magyar kortársak is Leopoldstadt, illetve Leopold néven ismerték. 53 A lipótvári szükségpénzek előképét kutatva ismét a vörös polturákhoz, pontosabban a Selmecbányái rézpoltui ákhoz jutunk. A veretek előlapja a Selmecbányái rézpolturák hátlapjával egyezhetett. Az egybefonódó betűk teste „cápázott", sőt az S formája is követi a rézpolturák egyes változatain előforduló S-ekét. A kétoldalt elhelyezett évszám is azonos megoldású. Különbség csak annyi, hogy itt a C helyett L betű fonódik öszsze az. S-el, és nem hátlapról van szó, hanem előlapról. 34 Persze a rézpolturák előlapján lévő L-nek és ennek az L-nek van némi köze egymáshoz. A lipótvári L valamennyire utal az uralkodóra is, akinek nevében építették az erődítményt. 1 705. május 5-ig, haláláig valóban Lipé)t volt a császár, és egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy ezeket a szükségpénzeket ezután az időpont után verték volna. Érdekes a hátlap megoldása. Ez ugyanis már egyértelműen a kuruc tízpol17. kép: Lipótvári labanc egylapú szükségpénz.
