„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

KUBINYI ANDRÁS: NEMESI SZABADSÁG - JOBBÁGYI SZABADSÁG - FALUSI ÖNKORMÁNYZAT A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN

66 Dl. 59484. 117 Ld. fenn, 25. j. 68 Df. 248283. - Itt említeném meg a véglesi uradalom jobbágyainak a földesúr Justh család elleni panaszát. Ezzel Szabó, 1975, 76-77. részletesen foglalkozott. Említette, hogy 1491ben a jobbágyok Justh András ellen a királyhoz fordultak, és az először egy ítélőmesterét akarta kiküldeni. A viszály azonban először Mátyás alatt tört ki, 1485-ben. Ekkor fogott bírák szerepeltek , köztük Zólyom város bírája és esküdtei. Ez emlékeztet a demecseri jobbágy ügyére, ahol Kisvárda mezőváros vett részt a fogott bíróságon. (Ld. fenn, 25. j.) A parasztok - élén a bíróval - ügyvédet is fogadtak, de végül a megye, aki elé a király áttette az ügyet, ellenük foglalt állást. Justh 336, 392, 394, 473, 477, 492. sz. A véglesi uradalomnak zálogbirtokosa volt Justh András, mert azt 1441-ben Erzsébet királyné zálogosította el apjának. Uo. 127. sz. Úgy látszik, hogy a zálogosítás nem szüntette meg az uradalom falvai lakóinak királyi jobbágy státusát, ezért léphettek fel felperesként. 69 Dl. 71015. - A Pályinak szóló címzést idéztem, 12. j. 70 Pl. Házi II/6. k. 168-169, 195-196, stb. 71 Blickle 1991, 14-15. 72 Uo. 8. 73 Vogel 1991, 44. 74 Sprandel 1994, 182-206. A két idézet: uo. 193, 196. 75 Wunder 1991, 386-402. 76 Reynolds 1997, 79-154. Az idézet: uo. 102. 77 Delort 1982, 158-159.