„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
ELŐSZÓ
kalocsai káptalan, s a nádor őrizetébe került - sorsáról szerezhetünk ismereteket, megismerkedhetünk az Aranybullát megelőző magyar oklevelek közül is néhánynyal. A pénzügytörténeti konferenciáink anyagából kiválasztott két tanulmány a kötet harmadik témaköreként - időrendileg későbbi történelmi időszakot tárgyal. A középkori magyar pénztörténetben különleges helyet elfoglaló Anjou-kori pénzverést vizsgálja Tóth Csaba írása. E korszak még magán viselte az Árpádkori pénzkibocsátás jellemzőjét, a gyakori pénzújítás tényét. Új, hazánkban még akkor ismeretlen pénztípusok bukkantak fel a pénzforgalomban. Fizetőeszközkéntjelen voltak a különféle külhoni pénzek is. A szerző ismerteti, milyen múltra tekinthet az Anjou-kor pénztörténetének kutatása. Ezek után elemzi Károly Róbert és I. Lajos pénzügyi politikáját, s az uralkodásuk alatt a pénzforgalomban bekövetkező változásokat ismerteti. A tanulmány az Anjou uralkodókat követő Luxemburgi Zsigmond pénzügyi rendszeréről is említést tesz, amely az Anjoukorinak szerves folytatásaként jellemezhető. Szemán Attila tanulmánya a XVII. század második felétől a XVIII. század elejéig tartó időszak pénztörténetét vizsgálva mutatja be az úgynevezett rézpénzek használatának gyakorlatát. A rézpénzek háromféle használati köre szerint bányapénz, szükségpénz, váltópénz - tekinti át a vizsgált pénztípus e korszakra vonatkozó történetét. Az említett három pénzhasználati mód hátterét, okait is bemutatja, valamint a pénzkibocsátás e típusának kísérőjelenségeit, következményeit is megismerhetjük munkájából. Külön alfejezet szól a Rákóczi-szabadságharc idején vert pénzekről. Felhívja a figyelmet az első magyarországi réz váltópénzek felbukkanására, hiszen, mint megállapítja, e pénztípust a hagyományos felfogás Mária Terézia korához kötötte, jóllehet sokkal korábban létezett már. Ismerteti a különböző pénztípusok formai jegyeit is. Kiadványunk illusztrációkkal igyekszik szemléletesebbé, színesebbé tenni e témákat, ezzel is közelebb hozni az olvasóhoz a tárgyalt időszakot. A konferenciaelőadások előtt, kötetünk elején egy Székesfehérvár történetírását áttekintő tanulmány található, amely megismerteti az érdeklődőket a városunk történetét feldolgozó személyek pályafutásával, legjelentősebb műveikkel. Az egy-egy téma iránt részletesebben érdeklődők figyelmébe ajánljuk a tanulmányok végén található bibliográfiát, valamint a jegyzetekben említett történeti munkákat. Kötetünket abban a reményben bocsátjuk útjára, hogy az érdeklődők számára hasznos olvasmányul szolgál majd.
