„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében

A későbbiek során elsődlegesen politikai okok miatt, szellemi foglal­kozásúak (orvosok, ügyvédek és papok) kerültek a megbélyegzettek lajstromába, annak ellenére, hogy földingatlannal nem rendelkeztek. 66 1952 nyarán a földművelésügyi miniszter bizalmas körrendeletben hívta fel a tanács végrehajtó bizottságának figyelmét a kulákok munka­erő csábításának megakadályozására. A bizalmas utasítás kilátásba he­lyezte, hogy az állami vállalatok, illetőleg a gépállomások alkalmazásá­ban álló szerződtetett dolgozók kilépésre való „rábírása" esetén bűn­vádi feljelentést kell tenni. Bűncselekménynek minősítették a sikertelen munkaerőcsábítási kísérletet is. A bűnvádi feljelentést a tanács javaslatai alapján a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke tette meg a já­rásbíróság mellett működő vádhatóságnál. „A munkaerőcsábítás elter­jedésének megelőzése végett kívánatos, hogy megyénként 1-2 eset a bűncselekmény elkövetése után nyomban bíróság elé, és a hozott bírói ítélet mielőbb nyilvánosságra kerüljön " — olvashatjuk a bizalmas utasítás indoklásában. 67 Az országos politikai fordulat Nagy Imre miniszterelnöki pozícióba kerülésével a városi tanácsban lényegesen kisebb politikai változásokat eredményezett, mint amilyenekre következtethetnénk. A változások el­sősorban a személycserékben mutatkoztak meg. 1953. szeptember ele­jén lemondott végrehajtó bizottsági elnöki tisztéről Promper Ferenc. Utóda (megbízott elnökként) Kékesi Ferenc szeptember 4-én elnökölt első ízben a testületi ülésen. Nem rendelkezett közigazgatási múlttal és tapasztalatokkal. A Függetlenségi Népfront javaslatára kooptálták a tes­^ /To tületbe, vagyis személyéről az MDP irodájában döntöttek. Kinevezése nem hozott lényeges változást a tanácsi apparátus és a végrehajtó bizottság intézkedéseiben. Továbbra is a begyűjtési felada­tok szerepeltek a végrehajtó bizottság üléseinek leggyakoribb napirendi pontjaként, egyúttal leghangsúlyosabb feladataként. Pozícióját nem tudta tartósan megőrizni, 1954 novemberében a minisztertanács vég­rehajtó bizottságok felügyeletét ellátó osztálya „magatartásbeli hibái miatt" visszahívta funkciójából. 9

Next

/
Thumbnails
Contents