„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Függelék

amennyiben a családoknak kiosztják a fizetést és azok elkezdenek vásárolni, nem adjuk központilag az élelmet. A másik, központilag ellátjuk őket, de a bankba vigyék vissza all millió Ft-ot. Javasolták, hogy a katonai forradalmi tanácson keresztül a megyei forradalmi tanácstól két küldött vegye fel az érintkezést és menjenek azonnal a szovjet parancsnoksághoz. (Fejes László, Gervai János.) Ennek a beszélgetésnek alapján hozzák meg a végső döntést. A következő bejelentéseket Dosztál kartárs teszi: Küldjünk fegyveres őrséget a nemzetőrség tagjaiból Pusztavámra, akik a szénvagonokat bekísérik Székesfehérvárra és biztosítják a pusztavámi szénbányászokat arról, hogy a szenet a város lakossága kapja meg. Új igazolványok kerülnek kibocsátásra: a honvédség, rendőrség fegyveresei betétlapot kapnak. Felkéri a bizottság Vincze Béla alezredes bajtársat, hogy miután Papp alezredes bajtárs részére a formát átküldi, annak kinyomtatását azonnal indítsa be a székesfehérvári nyomdában. Értesítés érkezett a forradalmi tanácshoz, hogy a vállalatok nem fizetik be napi nyereségüket. Egyes tagtársak véleménye szerint ez pénzügyi fegyelemsértés, mely nem megengedhető. A forradalmi tanács az ügyet átteszi intézkedés végett a pénzügyi bizottsághoz, illetve azt felhívja azonnal intézkedjék, hogy minden vállalattól a pénz folyjon be a Nemzeti Bankba. A rendes illetményen kívül, illetve ami a dolgozót megilleti, semmiféle segély nincs. A havi átlagon felüli összeget sem segély, sem más címen nem lehet kifizetni. Erre külön a pénzügyi bizottságot is utasítja, gondoskodjék arról, hogy a munkástanácsok útján ez mindenütt rendezést nyerjen. 200%-ot azok kaphatnak, akik munkás állományú dolgozók, egy hét leforgása, a harc ideje alatt effektív munkát végeztek. A 100%-os munkabért minden dolgozó megkapja az utolsó 3 hónapi átlagkeresetének megfelelően. A munkástanácsok egyesülése felhívással élt a forradalmi tanácshoz, önkéntes felajánláson alakuló munkáscsoportokat szervezzen, akik segítenek a romeltakarítási munkákban. Bár a bizottságnak az volt a véleménye, hogy mivel Fehérváron még nincs harc, bár erre számítani is lehet, nem volna helyes, ha a férfi munkások nagy részét kivonnák a városból. Ezzel a kérdéssel később kívánnak foglalkozni, a helyzet alakulása szerint.