„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Függelék

bizottságok pedig megtagadják, hogy a kukoricát kiadják. Nem volna gazdaságos az, hogy mi diszponáljuk, holott tömve vannak vidéken a raktárak. Utasítjuk a vidéki nemzeti bizottságokat, hogy ezekre a célokra a saját raktáraikból adjanak ki tengerit, a cél az, hogy az állatok gyarapodjanak és hízzanak. Ezt a határozatot a forradalmi tanács egyhangúlag elfogadja. A járási tanács olyan irányú kéréssel fordult hozzánk, hogy naponta négy marhának a levágását engedélyezzük. Azt az utasítást adtam, hogy ma még egyet levághatnak, de több levágás semmi esetre ne legyen, mivel ezt a kérdést központilag kívánjuk rendezni. Gáspár kartárs felszólalásában felveti, hogy a vágóhíd eddig az egész megyei húsellátást végezte. Az Állatforgalmi Vállalat a begyűjtött, illetve felvásárolt állatállományt átadta a vágóhídnak, és így az kiadta a járások, illetve községek, közületek és a honvédség ellátására a húst és hentesárut. Lórodi kartárs elmondja, hogy a vágóállat eddig a vágóhídon volt, illetőleg itt összpontosult. Helyesnek tartanánk összehangolni az állatforgalmi képviselőinek és a vágóhíd illetékes szakemberei véleményének meghallgatását a feldolgozás és a felvásárlás kérdésében. A dolog másik részét úgy is meg lehetne oldani, hogy a vidéki vágóhidakat üzembe kellene helyezni és a járási ellátást megszervezni. Ez azonban bonyolultabb kérdés lenne, mivel itt megfelelő szakemberek kiküldéséről is kellene gondoskodni stb. Skorka tagtárs felveti, hogy a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságán doigozó dr. Haffner főállatorvost, válassza be a nemzeti bizottság a forradalmi tanácsba. Helybeli szovjet csapat parancsnoka megkereste a nemzeti bizottságot, és kérte, hogy az itt tartózkodó szovjet csapatok élelemhiánnyal küzdenek és gondoskodjon azok ellátásáról. Kérem a forradalmi tanácsot, döntsön a kérdésben, hogy mi legyen az álláspontunk. A forradalmi tanács úgy határoz, hogy teljesíti a szovjet parancsnokság kérését, mivel ez a lakosság megnyugtatására is szolgál, mert mint felvetik, a Budai úton a szovjet katonák egy kisebb csoportja, akiknek feltételezhető, hogy nem volt elég élelmük, bementek a házakba és úgynevezett kisebb erőszakkal élelmet követeltek. Felvetődik az a kérdés is, hogy egy szűk körű bizottság, a honvédség és rendőrség állományába tartozók bevonásával, menjenek el a szovjet parancsnokságra és mondják meg, hogy Székesfehérváron és Fejér megyében a biztonságos életet akarják, éppen ezért segítik a szovjeteket élelmiszerrel. És