„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája

Törvényerejű rendelet jelent meg a rögtönítéló' bíráskodás, a statárium bevezetéséről. A statárium alá vont ügyekben csak halálos ítélet volt kiszabható. A rögtönbíráskodási eljárás a katonai bíróságok hatáskörébe tartozott. Székesfehérváron a megyei büntető-végrehajtási intézetben a későbbiekben több halálos ítéletet hoztak. A Székesfehérvári Katonai Ügyészség a következő napokban 43 személyt szabadon bocsátott. 1956. december 11-12. A Nagybudapesti Munkástanács felhívásának megfelelően a város üzemeinek többségében sztrájk volt. Az ún. 48 órás sztrájkban a városi tanács is részt vett. A Könnyűipari Szerszámgépgyár csatlakozott a sztrájkhoz, összesen 25 fő jelent meg munkahelyén, főként a fenntartást végzők és az igazgatósági alkalmazottak. A Vadásztölténygyárban a munkások 80%-a megjelent, de hazamentek. Sztrájk szervezése miatt őrizetbe vették Blaumann Jánost, a Cipész Kisipari KTSZ üzemmesterét, a további őrizetbevétel során 12 főt tartóztattak le. A városi tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli ülést tartott. Bokán József tanácstagságarói és végrehajtó bizottsági elnöki tisztéről lemondott. A végrehajtó bizottság lemondását a vb elnöki tisztéről elfogadta, egyúttal a vb elnökhelyettesévé választották, tanácstagságáról történt lemondását nem fogadták el. 1956. december 13. A sárpentelei erdőben őrizetbe vették Jurecska Györgyöt és társait, fegyverrejtegetés bűntettének vádjával. 1956. december 13-14. Megjelent a törvényerejű rendelet a közbiztonsági őrizetbe vételről, majd a gyülekezési tilalomról. 1956. december 14. Tillinger Istvánt és Köntös Lajost a vb tagjai közé kooptálták. Tillinger a vb elnöke, Köntös a vb titkára lett. A Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség ideiglenes elnöksége ülést tartott. 1956. december 20. Ülést tartott az újjászervezett Népfront Bizottság.