„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája

1956. december 3. Illegálisan ülésezett a Székesfehérvári Központi Munkástanács. 1956. december 4. A Székesfehérvári Diákszövetség délután 2 órára a József Attila Gimnáziumban ülést hirdetett meg. Az ülésen választották meg a diákszövetség intézőbizottságát. A középiskolák 5-5 fővel képviseltették magukat az ülésen. Az ülésen az október 23-i Közgazdasági Kollégiumban tartott diákgyűlés résztvevői - a kiáltvány készítői - is megjelentek. 1956. december 5. Borsai Gyula a Szovjet Katonai Parancsnokságtól kérte a kijárási tilalom teljes eltörlését. 1956. december 6. Borsai Gyulát, Kovács Ferencet és Pölöskei Károlyt letartóztatták. Pál Tibort, Szabó Imre Ferencet szabadon bocsátották, Pál Tibor hamarosan elhagyta az országot. 1956. december 7. Figyelmeztető sztrájk a város üzemeiben, a sztrájkban a központi munkástanács határozata értelmében valamennyi üzem részt vett A kisebb üzemek kiértesítését a nagyobb üzemek végezték. 11 órakor nőtüntetés kezdődött a hősi katonai emlékműnél. Az üzemek nő dolgozói a Szabadság téren gyülekeztek. A tüntetők a város üzemeiből vonultak fel. A tüntetés a „nők tüntetése" néven vált ismertté. A Vadásztölténygyárból 3500-4000 fő vett részt a tüntetésen. A tüntetők a koszorúzást követően a munkahelyükre, illetőleg otthonaikba távoztaK. Tatabányán a pártbizottság előtti tüntetésen a mintegy 2000 fős tüntető tömeg a Beér-féle karhatalmista csoport feloszlatását követelte. A tömegre az esti órákban tüzet nyitottak. A halálos áldozatokkal járó lövetés több sérültjét a székesfehérvári kórházba szállították. 1956. december 8. Kormányhatározat szüntette meg a forradalmi bizottságokat és az egyéb forradalmi testületeket, szerveket. 1956. december 9. A kormány törvényen kívül helyezte a területi munkástanácsokat. Törvényerejű rendelet írta elő a gyári munkásőrségek lefegyverzését.