„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Dr. Farkas Gábor: A forradalom a községekben

bizottság szerepét betöltő testület kevés ügyet tárgyalt. A nemzeti tanács a kisbirtokos parasztság érdekeit tartotta szem előtt, amikor a felborulóban lévő szövetkezetek vagyonának igazságos elosztása mellett foglalt állást. A forradalom napjaiban ugyanis feloszlott a Haladás és a Petőfi Tsz. A forradalom idején foszlott egyelőre semmivé az a szerveződés is, amely 1956 őszén Vörösmarty Termelőszövetkezet néven 23 taggal alakult volna meg. A tarnóczapusztai Béke Tsz-ből is sokan kiléptek: a 116 tsz-tagból 53 maradt; a 797 kat. hold földből pedig 489. A kulturális intézmények; a községi könyvtár, az általános iskola, a kultúrház sorsa is szerepelt a nemzeti tanács ülésein. Az egykori források szerint a könyvtárban is megjelentek egyének, akik „kommunista könyveket" kerestek és azokat el akarták égetni. A könyvtáros néhány selejt — brosúrát adott át nekik, akik ezzel megelégedve távoztak, így a könyvtárban a szépirodalmi rész szinte érintetlen maradt. A nemzeti tanács határozott arról, hogy a kultúrházat, az általános iskolát továbbra is községi kezelésében tartják. Az egyházak helyi képviselői ugyanis bejelentették igényüket az általános iskolára és a községi kultúrotthonra, továbbá a hittantanításra is. Ami a hittantanítást illette, a nemzeti tanács arra hivatkozott, hogy annak tanrendbe állítását a hatóság fogja elrendelni, de ideiglenesen a református és a katolikus pap az oktatást elkezdheti az iskolában. A november 4-ét követően újra funkcióba került községi tanácsi végrehajtó bizottság a lezajlott októberi események kapcsán tanácstalan volt, azokat jó ideig nem is minősítette ellenforradalomnak. Erre csak akkor került sor, amikor lezajlott az októberi forradalomban részt vett személyek pere, amely fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a letartóztatott kislángiakat a népi demokratikus rendszer megdöntésére irányuló cselekedettel vádolták. A karhatalom is megjelent Kislángon és az elrettentés eszközeit alkalmazta. A tömegtüntetés néhány résztvevőjét, akikről megállapították, hogy a terménybegyűjtő és a párttitkár megverésében részesek voltak, letartóztatták. így került 1957. január 7-én az enyingi rendőrkapitány-