„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében

folyamán a kenyérgabona, takarmánygabona, a kukorica, a burgonya és a szálastakarmányok beszolgáltatásakor a kulákoknál elszámoltatást rendeltek el. Az elszámoltatást eljáró bizottságok végezték. A kenyérgabona és a szálastakarmányok esetében a kötelező beszolgáltatás teljesítését ellenőrizték, a takarmánygabona, kukorica és burgonya beszolgáltatási előírásokon túlmenően a „a háztartási és gazdasági szükségleten felül mutatkozó teljes felesleget" igénybe vették és azt a földművesszövetkezetekhez beszállíttatták. A bizottság a művelt földterület termésmennyisége alapján végezte az elszámoltatást és gondot fordított az elrejtett készlet felkutatására. A következő hónapokban megjelenő utasítások és tájékoztatók erőteljesebb fellépést sürgettek. Különös hangsúlyt kapott a középparasztságnak a szövetkezeti mozgalomhoz történő közelítése és megnyerése. Ennek következtében a szegény- és a középparasztság ellen induló bűnvádi eljárásokat meggyorsították, az előzetes letartóztatáshoz a minisztérium hozzájárulását kellett kikérni, az elrettentést továbbra is a kulákok perbefogásával érték el.

34 1950- re a túlhajtott iparfejlesztés következményeként az ipari munkásság száma jelentősen növekedett. A túlfűtött ipari beruházások mellett a mezőgazdaság az összberuházásokból csekély mértékben részesült, és a tervezett 15%-os részesedés sem valósult meg. A mezőgazdasági terméseredmények estek, már nem érték el az 1938. évi színvonalat sem. A mezőgazdaságból az iparba áramlás eredményeként és a beIC ruhazas hiánya miatt közellátási zavarok jelentkeztek. 1951- ben ismét bevezették a jegyrendszert, a március hónapi közellátási nehézségekre hivatkozva április 16-ától bevezették a kenyérjegyet. A jegyrendszer körébe vont élelmiszerek árai emelkedtek, csökkent a termékek szabadpiaci forgalmazása, a jegyrendszer bevezetése és fenntartása nagyobb adminisztrációt igényelt. 1951. július l-jével a korábbi jegyrendszert átszervezték. Ennek során az országot három területre osztották fel: A) terület Budapest, B) terület kiemelt városok és üzemek, C) terület nem kiemelt területek és üzemek. Az A) és a B) területek között lényeges ellátási különbség nem volt, csupán a különböző húsadagok és a tejellátás volt eltérő mértékű. Az új rendszer során